| Milyen előkészületeket kell tenni, kikötés előtt? |
Kihelyezni az ütköző ballonokat, előkészíteni a kikötő köteleket. |
Értesíteni a vízirendészetet az érkezésünkről. |
A kikötő kötélre kötélvég nyolcast kell kötni. |
|
Kihelyezni az ütköző ballonokat, előkészíteni a kikötő köteleket. |
| Miben segít a hajócsavar forgásirányának ismerete? |
Segít a manőverezésben. |
Segít az előzésben. |
Segíti a nagy sebességű kanyarodást. |
|
Segít a manőverezésben. |
| Miben segít a hajócsavar forgásirányának ismerete? |
Segíti az iránytartást. |
Segít az előzésben. |
Segíti a nagy sebességű kanyarodást. |
|
Segíti az iránytartást. |
| Hogyan közelíti meg kikötéskor a mólót erős, a part irányából fújó szélben? |
Közel merőlegesen. |
5 - 10 fokos szögben. |
Csúszóra dobott horgonnyal. |
|
Közel merőlegesen. |
| Általában melyik kötél megkötésével kell kezdeni a kikötést? |
Az orrkötéllel. |
A farkötéllel. |
Mindegy |
|
Az orrkötéllel. |
| Milyen haladási sebesség mellett a leghatásosabb az orrsugárkormány? |
Csak kis, a kikötői manőverezéseknél használt sebességeknél. |
A hajó teljes sebességtartományában. |
Csak nagy sebességeknél. |
|
Csak kis, a kikötői manőverezéseknél használt sebességeknél. |
| Kikötőben ledobott horgonyunkról a többi hajóvezető honnan szerez tudomást? |
A horgonyra kötött bójáról. |
Nem kell tudniuk a ledobott horgonyról, mert nem zavarja a kikötőben közlekedőket. |
Tilos bóját kötni a horgonyra, érkező, vagy induló hajót szóban kell figyelmeztetni a horgonyra, vagy a kikötőmestert kell tájékoztatni róla. |
|
A horgonyra kötött bójáról. |
| Hogyan dönti el, hogy a kikötő használatához kellő vízmélység van-e? |
Az üzemeltető szóbeli, neten/kikötői szabályzatban közzétett tájékoztatása alapján. |
A kikötőkben olyan vízmélységet szoktak - ha kell kotrással - fenntartani, ami mellett a behajózás akadálytalan a kedvtelési kishajók számára. |
Kétség esetén csáklyával ellenőrzöm a kikötő szája előtt a vízmélységet, és ha a merülésnél kevesebb mint egy méterrel több, akkor nem kísérlem meg a behajózást. |
|
Az üzemeltető szóbeli, neten/kikötői szabályzatban közzétett tájékoztatása alapján. |
| Idegen kikötőben veszteglés esetén a kikötő üzemeltetője visszatarthatja/elkérheti a hajólevelet? |
A hajólevelet elkérheti, és díjfizetésig visszatarthatja. |
A hajólevelet elkérheti, de nem tarthatja vissza. |
A hajólevelet csak megnézheti, de nem tarthatja vissza. |
|
A hajólevelet elkérheti, és díjfizetésig visszatarthatja. |
| Kikötőben túl szűken bevett fordulónál, a hajó fara a partfalnak ütközik. Mi történhet külmotoros, illetve passzív kormányos hajó esetén ekkor? |
Külmotoros hajónál a hajócsavar, passzív kormányos hajónál a kormánylapát sérülhet. |
Külmotoros hajónál a kormánylapát, passzív kormányos hajónál a hajócsavar sérülhet. |
Mindkét esetben sérül a hajócsavar. |
|
Külmotoros hajónál a hajócsavar, passzív kormányos hajónál a kormánylapát sérülhet. |
| Általában melyik kikötő kötél elengedésével kell kezdeni az elindulás manővert? |
A farkötél |
Az orr kötél |
Mindegy |
|
A farkötél |
| Induláskor a hajó orráról kötél esik a vízbe. Mit tesz? |
Üresbe veszem az irányváltót. |
Gázt adok. |
Az irányváltóval nem bajlódok, azonnal leállítom a motort. |
|
Üresbe veszem az irányváltót. |
| Külmotoros, faránál terhelt hajó ideális siklásszögének beállításához, kell e a trimmelést módosítani? |
A meghajtó szárat a hajó farához közelebb kell állítani, mert így a lefelé is ható tolóerő megemeli a farát, és süllyeszti az orrát |
A meghajtó szárat a fartól távolabb kell állítani, mert így a lefelé is ható tolóerő megemeli a farát, és süllyeszti az orrát |
A hajótest siklásba hozásához kell csak a trimmelésen állítani, az ideális siklásszöghöz ezután már nem kell módosítani rajta |
|
A meghajtó szárat a hajó farához közelebb kell állítani, mert így a lefelé is ható tolóerő megemeli a farát, és süllyeszti az orrát |
| Kell e eltérni siklásban a trimmelés megszokott, kitapasztalt mértékétől a hajó terhelésének függvényében? |
Igen, mert, ha far, vagy orr nehéz a hajó, az összekötő szárat a hajó farához közelebb, vagy távolabb állítva érhető el az ideális siklási szög |
Nem, mert siklásban már nem számít, a kezdeti orr, vagy farnehéz helyzet, azt nagy sebességnél a felhajtó erők kiegyensúlyozzák |
Igen, mert, ha orr, vagy far nehéz a hajó, az összekötő szárat a hajó farához közelebb állítva érhető el az ideális siklási szög |
|
Igen, mert, ha far, vagy orr nehéz a hajó, az összekötő szárat a hajó farához közelebb, vagy távolabb állítva érhető el az ideális siklási szög |
| Siklásban mikor ideális a hajó trimmelése? |
Ha a hajótest közel vízszintesen halad, a tolóerő hátrafelé hat. |
Ha a hajótest enyhén a fara felé dől, a tolóerő kissé lefelé hat. |
Ha a hajótest enyhén előre felé dől, a tolóerő enyhén felfelé hat. |
|
Ha a hajótest közel vízszintesen halad, a tolóerő hátrafelé hat. |
| Hátramenetben manőverezve, jobbra kitérített kormány mellett, merre fordul a hajó orra? |
Balra. |
Jobbra. |
|
|
Balra. |
| Kisgéphajóval nagy sebességgel haladva hogyan áll meg? |
A géperőt fokozatosan veszem le. |
Késlekedés nélkül hátramenetbe kapcsolok. |
Nagy sebesség mellett a megállást kitéréssel és visszafordulással egyidőben lehet csak végrehajtani. |
|
A géperőt fokozatosan veszem le. |
| A kisgéphajó siklásban …………….. halad. |
az orrhullámán |
a farhullámán |
a testhullámán |
|
az orrhullámán |
| Ha egy tárgy tulajdonsága, hogy felúszó, az a gyakorlatban mit jelent? |
Azt, hogy úszik a vízen, és ha elmerül is a felszínre emelkedik. |
Azt, hogy lebeg a vízben, és ha lejjebb nyomják, akkor ott marad. |
Azt, hogy úszik a vízen, de ha lenyomják, akkor már folyamatosan süllyed. |
|
Azt, hogy úszik a vízen, és ha elmerül is a felszínre emelkedik. |
| A kishajókon általánosan használt perlon kötelek felúszóak? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Minek alapján van előírva egy kedvtelési célú kishajó kötelező felszerelése? |
A hajó hosszának alapján. |
A hajó utas befogadó képességének alapján. |
A hajó típusa alapján (motoros, vagy vitorlás kishajó). |
|
A hajó hosszának alapján. |
| A kishajókon használt szintetikus kötelek a laza, belógó állapotból hirtelen nagy terhelésű rántásra…….. |
könnyen elpattanhatnak. |
megfeszülnek, megkeményednek. |
"egyes elemi szálaik megszakadhatnak, a kötél "" kiszőrösödik""." |
|
könnyen elpattanhatnak. |
| A GPS berendezés kötelező felszerelés e kedvtelési célú kisgéphajón? |
Nem. |
Igen, a Szemleszabályzat írja elő. |
Igen, a Hajózási Szabályzat írja elő. |
|
Nem. |
| Az elemlámpa kötelező felszerelése a kedvtelési célú kisgéphajónak? |
Igen, vízálló kivitelű, tartalék elemmel és tartalék égővel. |
Igen, de a mobiltelefon beépített elemlámpa funkciója is elfogadott. |
Nem kötelező felszerelés, csak ajánlott. |
|
Igen, vízálló kivitelű, tartalék elemmel és tartalék égővel. |
| Mit neveznek hajóútnak? |
A víziútnak a nagyhajók közlekedésére kijelölt és kitűzött, ennek hiányában a nagyhajók által az adott vízállásnál rendszeresen használt része, továbbá a veszteglőhely vízterülete, valamint a kikötőhöz tartozó vízterület. |
A víziút azon része, amely legalább 150 méter szélességgel és 3 méter mélységgel rendelkezik. |
A víziút azon része, amely minimum 2,5 méter vízmélységgel és 88 méter szélességgel rendelkezik. |
|
A víziútnak a nagyhajók közlekedésére kijelölt és kitűzött, ennek hiányában a nagyhajók által az adott vízállásnál rendszeresen használt része, továbbá a veszteglőhely vízterülete, valamint a kikötőhöz tartozó vízterület. |
| Erős oldalszélben hogyan hajózik ? |
A szél felőli oldalra folyamatosan ellenkormányozva. |
A szél alatti oldal felé folyamatosan ellenkormányozva. |
Csak a széllel szemben haladva. |
|
A szél felőli oldalra folyamatosan ellenkormányozva. |
| Beépített motorral rendelkező hajón mit lehet tenni, ha valami a hajócsavarra tekeredve fékezi azt? |
A motor leállítása és áramtalanítása után kikötő öbölben, vagy tavon a vízbe merülve megkísérelhető a hajócsavar kiszabadítása. |
Csak a hajó kiemelésével oldható meg a probléma. |
Csak búvár szakember, vagy kiemelés után hozzáértő szerelő végezheti el a hajócsavar kiszabadítását. |
|
A motor leállítása és áramtalanítása után kikötő öbölben, vagy tavon a vízbe merülve megkísérelhető a hajócsavar kiszabadítása. |
| Ha a hajtómű hirtelen leáll, a motor azonnal újra indítható, de az irányváltót előre, vagy hátra menetbe kapcsolva újra lefullad, milyen hibára következtet? |
A hajócsavar forgását akadályozza valami, vagy a hajtási láncban keletkezett meghibásodás. |
Elfogyott az üzemanyag |
Zárlatos lett a gyújtótrafó. |
|
A hajócsavar forgását akadályozza valami, vagy a hajtási láncban keletkezett meghibásodás. |
| "A jogszabály szerint mi számít ""korlátozott látási viszony""-nak?" |
1000 m-nél kisebb látótávolság. |
Sűrű köd, félhomály, vagy olyan éjszaka, amikor újhold van, vagy felhők takarják a holdat. |
Amikor a látás korlátozott a rossz idő miatt (éjszaka, köd, pára, sűrű zápor). |
|
1000 m-nél kisebb látótávolság. |
| Hogyan változik a szélnyomás értéke a szél sebességével? |
Négyzetesen |
Lineárisan |
A szélnyomás 4 BF szélerősségig lineárisan, felette progresszíven növekszik. |
|
Négyzetesen |
| Hogyan hajózik szűk hajóútban találkozáskor? |
Csökkentem a sebességet és biztonságos oldaltávolságot tartok. |
Növelem a sebességet, így gyorsabban kikerülök a veszélyes közlekedési helyzetből. |
A völgymenő hajónak annyira le kell csökkentenie a sebességét, hogy még manőver képes maradjon, és el kell engednie a hegymenő hajót. |
|
Csökkentem a sebességet és biztonságos oldaltávolságot tartok. |
| Mit jelent a hegymenet a folyami hajózásban? |
Hajózás a forrás irányában. |
Hajózás a meder felett. |
Hajózás a sodrással. |
|
Hajózás a forrás irányában. |
| Folyam kanyarulatban változik-e az egyenes folyamszakaszhoz képest a hordalékképződés? |
Igen, a kanyarulat belső ívén zátony képződik. |
Igen, a kanyarulat külső ívén zátony képződik. |
Nem befolyásolja a hordalékképződést a kanyarulat. |
|
Igen, a kanyarulat belső ívén zátony képződik. |
| Folyó kanyarulatban a folyó mely részén kisebb a sodrás? |
A kanyarulat belső ívéhez közel. |
A kanyarulat külső ívéhez közel. |
Kanyarulatban a víziút közepén. |
|
A kanyarulat belső ívéhez közel. |
| A víziút mely részén érdemes folyamon lefelé és hol felfelé hajózni? |
Felfelé a parthoz közeli részén, lefelé a víziút közepén. |
Felfelé a víziút közepén, lefelé a víziút parthoz közeli részén. |
Felfelé és lefelé egyaránt a víziút közepén. |
|
Felfelé a parthoz közeli részén, lefelé a víziút közepén. |
| A sodrás mikor nem változtatja meg a hajó haladási irányát? |
Ha a sodrás iránya közel párhuzamos a hajó hossztengelyével. |
Fordulási manőver közben. |
Ha a hajó közel merőlegesen halad a sodrásra. |
|
Ha a sodrás iránya közel párhuzamos a hajó hossztengelyével. |
| Nagyon alacsony vízállásnál hajózva mire kell ügyelni? |
A hajóúton kívül hajózni ilyenkor veszélyes, alapos helyismeretet igényel. |
A hajóútban hajózni ilyenkor veszélyes, alapos helyismeretet igényel. |
Ilyenkor siklásban haladni különösen veszélyes. |
|
A hajóúton kívül hajózni ilyenkor veszélyes, alapos helyismeretet igényel. |
| Sziget környezetében hol kell folyamon zátonyra számítani? |
A sziget alsó és felső végénél. |
A sziget két szélén. |
|
|
A sziget alsó és felső végénél. |
| Mi történik sűrű hínáros vízben tartósan hajózva külmotoros, vagy Z hajtású hajóval? |
A hajócsavar feltekeri a hínárt, csökken a tolóerő, nő a fogyasztás, vagy le is áll a hajtómű. |
Nem történik semmi, mert a hajócsavar felaprítja a sűrű hínárt is. |
A hajó megáll, mert a tolószárba beakad a hínár. |
|
A hajócsavar feltekeri a hínárt, csökken a tolóerő, nő a fogyasztás, vagy le is áll a hajtómű. |
| Ha kötél tekeredik a hajócsavarra, a külmotoros hajón, mit kell tenni? |
Leállítani a motort, kibillenteni a felső állásba, majd lefejteni a hajócsavarról a kötelet, ha lelehet. |
Nem kell semmit tenni, mivel ez nem okoz problémát. |
Ha lefulladt is a kötéltől a motor, csak hátramenetbe kell kapcsolni, ekkor ledobja a kötelet a hajtómű. |
|
Leállítani a motort, kibillenteni a felső állásba, majd lefejteni a hajócsavarról a kötelet, ha lelehet. |
| Sekély vízben hajózva külmotoros hajóval, milyen óvintézkedéseket kell tenni? |
A sebességet csökkenteni, a trimmelést magasra állítani. |
A sebességet növelni, a trimmelésen nem kell változtatni. |
Nem kell semmit tenni, mivel ez nem okoz problémát. |
|
A sebességet csökkenteni, a trimmelést magasra állítani. |
| Mire kell ügyelni kisgéphajóval a part melletti sekély vízben hajózva, ha nagyhajó halad el mellettünk? |
A nagyhajó szívóhatása miatti vízszint csökkenéskor sérülhet a hajtómű, valamint a farhullámai miatt a part menti mederre csapódhat a hajónk. |
Nem kell ügyelni semmire, ez a közlekedési helyzet nem rejt veszélyt magában. |
A nagyhajó szívóhatása csak közvetlenül mellette fejti ki hatását, ezért arra nem kell ügyelni, de a farhullám kidobhatja a hajónkat a partra. |
|
A nagyhajó szívóhatása miatti vízszint csökkenéskor sérülhet a hajtómű, valamint a farhullámai miatt a part menti mederre csapódhat a hajónk. |
| Hol a legnagyobb egy hajó farhulláma? |
Kis vízmélységnél. |
Nagy vízmélységnél. |
Közepes vízmélységnél. |
|
Kis vízmélységnél. |
| Mikor legnagyobb egy hajó szívóhatása? |
Alacsony vízállásnál. |
Magas vízállásnál. |
Közepes vízállásnál. |
|
Alacsony vízállásnál. |
| Miért kell kiemelni a kompozit műgyanta testű hajót a vízből télen? |
Mert a jégnyomás összeroppanthatja a hajótestet. |
Mert a hajó anyaga különösen érzékeny a hideg időjárásra. |
Mert kötelező, és minden kikötői rend megköveteli. |
|
Mert a jégnyomás összeroppanthatja a hajótestet. |
| Mit lehet tenni, ha egy kikötő öbölben jégpáncél van kialakulóban és hajó maradt a vízben? |
Rendszeresen törni a jeget, hogy egybefüggő jégpáncél ne alakulhasson ki, így csökken a jégnyomás a kikötőben. |
Fűteni kell a hajóban, hogy ne alakulhasson ki a masszív jégpáncél. |
Nem kell tenni semmit, minden hajó típus ellenáll a jégnyomásnak. |
|
Rendszeresen törni a jeget, hogy egybefüggő jégpáncél ne alakulhasson ki, így csökken a jégnyomás a kikötőben. |
| Ha meghibásodik a külmotoros hajó hajtóműve, és evezővel kell kikötni, célszerű-e kiemelni a hajtóművet a vízből? |
Igen, mert az álló hajócsavaron ébredő erők fékezik a hajót, nehezítik a haladást. |
Nem, mert a motornak leállítás után is szüksége van a hűtő közegre. |
Nem, mert csak a külmotorral kormányozható a hajó ilyen esetben. |
|
Igen, mert az álló hajócsavaron ébredő erők fékezik a hajót, nehezítik a haladást. |
| Hogyan és mire használható a lékponyva? |
Kötelekkel a hajó alá húzható és rögzíthető, a léket elfedve megakadályozza a vízbetörést. |
A hajótest belsejében a lékre ragasztva, vagy ellensúlyokkal leszorítva megakadályozza a vízbetörést |
Kötelek segítségével a fedélzetre kifeszíthető, feltűnő színeivel jelzi a többi hajónak, hogy havariát szenvedtünk. |
|
Kötelekkel a hajó alá húzható és rögzíthető, a léket elfedve megakadályozza a vízbetörést. |
| Ha kishajót továbbít mellévett alakzatban, romlik e a hajójának manőverező képessége? |
Igen, romlik. |
Nem befolyásolja a hajó manőverező képességét. |
Ha mindkét oldalon mellévett alakzatban továbbít hajót, akkor nem változik a manőverező képessége. |
|
Igen, romlik. |
| Kishajót továbbít mellévett alakzatban, hogyan változik meg a hajójának manőverező képessége? |
A továbbított hajó felé elhúz. |
A továbbított hajóval ellentétes oldalra elhúz. |
Nem befolyásolja a hajó manőverezhetőségét. |
|
A továbbított hajó felé elhúz. |
| Hová kell rögzíteni a vontató kötelet a vontatott vitorlás hajón? |
Az árboc tövéhez. |
Az első bakhoz. |
Az orron található korláthoz. |
|
Az árboc tövéhez. |
| Mit kell tenni svertes vitorlások vontatásakor? |
Fel kell húzni a svertet. |
A svertet le kell engedni. |
A svertnek közép állásba kell lenni. |
|
Fel kell húzni a svertet. |
| Ha egy géphajóval egy vontató kötelet kiadva több vitorlást vontat, egymáshoz képest, hogyan haladnak a vitorlások? |
Mindegyik vitorlás ugyanabban az irányban kitérve. |
Mindegyik vitorlás egy nyomvonalban halad. |
Mindegy hogyan halad az előtte haladóhoz képest. |
|
Mindegyik vitorlás ugyanabban az irányban kitérve. |
| Célszerű e horgonyt dobni köves, sziklás mederfenéken? |
Nem, mert a horgony beakadhat úgy, hogy nem lehet felszedni. |
Igen, mert a köves aljzatban jobban tart a horgony. |
Igen a köves aljzat az ideális horgonyzáshoz. |
|
Nem, mert a horgony beakadhat úgy, hogy nem lehet felszedni. |
| Célszerű ismerni a mederjellemzőket horgonyzáskor? |
Igen, mert a mederjellemzők nagyban befolyásolják a horgonyzást. |
Nem, mert a mederjellemzők nem befolyásolják a horgonyzást. |
Csak hosszú időre lehorgonyzáshoz szükséges a mederjellemzők ismerete. |
|
Igen, mert a mederjellemzők nagyban befolyásolják a horgonyzást. |
| Hogyan viselkedik a hajótest jobb forgású hajócsavarral hátramenetbe kapcsolva? |
A hajó fara bal oldalra kitér |
A hajó fara jobb oldalra kitér |
A hajó orra bal oldalra kitér |
|
A hajó fara bal oldalra kitér |
| Vízhez képest álló hajó kitérített kormánylapátján ébred-e kormányerő? |
Nem. |
Igen. |
|
|
Nem. |
| Mikor kell a hajó vezetőjének a hajón tartózkodnia? |
Mindaddig, amíg a hajó menetben van. |
Mindaddig, amíg vezet és amíg veszély esetén az utolsó utas is elhagyta a hajót. |
Mindaddig, amíg a hajó vízen van. |
|
Mindaddig, amíg a hajó menetben van. |
| Meddig terjed a hajóvezető mentési kötelezettsége más hajók/emberek felé? |
Kötelező menteni az életveszélybe került embereket, de csak a saját és a hajó biztonságával összeegyeztethető mértékben. |
Az életveszélyben lévő embereket a saját és a hajót fenyegető veszély mérlegelése nélkül meg kell kísérelni menteni. |
Ha emberélet nincs veszélyben, akkor nincs mentési kötelezettségünk. |
|
Kötelező menteni az életveszélybe került embereket, de csak a saját és a hajó biztonságával összeegyeztethető mértékben. |
| Ha a kikötő bejáratában süllyed el hajónk, akkor a sétahajókat üzemeltető cégeket a sétajáratok elsüllyedt hajónk miatti kimaradásából keletkezett károkért ... |
felelősséggel tartozunk. |
nem tartozunk felelősséggel. |
felelősséggel tartozunk, de csak olyan mértékben, amennyire a tevékenységünk közrejátszott az elsüllyedésben. |
|
felelősséggel tartozunk. |
| Ki felelős az utasok testi épségéért? |
A hajóvezető, de csak addig a mértékig, amennyire betartják az e körben adott utasításait. |
Minden esetben a hajóvezető a felelős. |
Ha a hajóvezető az út elején elmondja a hajón való viselkedés szabályait, és mindenkinek kiosztja a mentőmellényeket, akkor a továbbiakban nem tehető felelőssé az utasokat esetlegesen érő balesetek miatt. |
|
A hajóvezető, de csak addig a mértékig, amennyire betartják az e körben adott utasításait. |
| Végre kell e hajtani a hajó vezetőjének utasításait, ha Ön csak utas? |
Igen, ha azt a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adta. |
Igen, minden esetben. |
Igen, de csak vízből mentés és havaria esetén. |
|
Igen, ha azt a hajózás biztonsága vagy a hajó rendjének fenntartása érdekében adta. |
| Miért fontos egy kisgéphajó vízkiszorításának ismerete? |
Mert a hajó kiemeléséhez, illetve szállításához elengedhetetlen információ. |
Mert az adott víziúton való közlekedéshez a vízállás és a vízkiszorítás ismerete elengedhetetlen. |
Mert a hajó menetben való viselkedése nagyban függ a vízkiszorítástól. |
|
Mert a hajó kiemeléséhez, illetve szállításához elengedhetetlen információ. |
| Található e egy kishajó hajólevelében információ a befogadóképességről? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| A hajólevélben található megengedett befogadó képesség szám, tartalmazza-e a hajó vezetőjét? |
Igen, ez a szám az össz befogadó képesség. |
Nem, mert a minimális személyzet száma és a befogadó képesség összege adja az össz befogadó képességet. |
Nem, mert a befogadó képesség és a minimális személyzet száma, valamint a hajó vezetője adja az össz befogadó képességet. |
|
Igen, ez a szám az össz befogadó képesség. |
| Melyik állítás igaz? |
A hajó üzemképességét a hajózási hatóság a hajólevélben igazolja, melyben feltünteti a lejárat dátumát is. |
A svertes kishajóknak nincsen hajólevelük, az üzemképességet a tőkesúlyos hajóknál a hajózási hatóság a hajólevélben igazolja, melyben feltünteti a lejárat dátumát is. |
A vitorlás kishajók és vitorlás csónakok üzemképességét a hajózási hatóság a hajólevélben igazolja, a lejárat dátumának feltüntetése mellett. |
|
A hajó üzemképességét a hajózási hatóság a hajólevélben igazolja, melyben feltünteti a lejárat dátumát is. |
| Mit jelent a hajó úszóképessége? |
A hajótest által kiszorított víz súlya megegyezik a hajó súlyával és a hajó nem merül el teljesen a vízben. |
A hajó önerőből képes haladni a vízen. |
A hajó teljes terheléssel sem merül annyira, hogy a mederfeneket érintse. |
|
A hajótest által kiszorított víz súlya megegyezik a hajó súlyával és a hajó nem merül el teljesen a vízben. |
| Mi az úszóképesség fogalma? |
A testre ható felhajtó erő kiegyenlíti a súlyerőt és a test nem merül teljes egészében a folyadékba. |
Az úszóképesség az úszni tudásról a hajó vezetőjének adott írásos igazolás. |
A testre ható felhajtó erő nem egyenlíti ki a súlyerőt és a test teljes egészében a folyadékba merül. |
|
A testre ható felhajtó erő kiegyenlíti a súlyerőt és a test nem merül teljes egészében a folyadékba. |
| Úszóképes-e az a test, amelyre ugyanakkora felhajtó erő hat mint súlyerő? |
Igen, ha a test nem merül teljes egészében a vízbe. |
Nem, ez esetben elsüllyed a test. |
Igen, az úszóképességhez csak ennek a kritériumnak kell megfelelni. |
|
Igen, ha a test nem merül teljes egészében a vízbe. |
| Mi a légszekrény? |
Kishajókban, csónakokban kialakított vízmentes rekesz az úszóképesség biztosítására borulás vízbetörés esetére. |
A hajózásban az üres nem használt szekrényeknek a neve, az újonnan beszállók pakolhatják bele a személyes dolgaikat. |
Egy szekrény méretű kollektív mentőeszköz, az oldalán kapaszkodó zsinórokkal. |
|
Kishajókban, csónakokban kialakított vízmentes rekesz az úszóképesség biztosítására borulás vízbetörés esetére. |
| Minek nevezzük a hajó azon tulajdonságát, hogy a billentő nyomatéknak ellenáll? |
Stabilitás |
Úszóképesség |
Hullámellenállás |
|
Stabilitás |
| Melyik a stabilitás hajózásban használt meghatározása? |
A hajó azon tulajdonsága, hogy a billentő nyomatéknak ellenáll. |
A hajó által kiszorított víz súlya megegyezik a hajó súlyával. |
A hajó hullámzó vízen is megfelelő iránytartó képessége. |
|
A hajó azon tulajdonsága, hogy a billentő nyomatéknak ellenáll. |
| Hajók esetében melyik tengelyre vonatkoztatjuk a stabilitás fogalmát? |
Hossztengely |
Keresztirányú tengely |
Függőleges tengely |
|
Hossztengely |
| Minek nevezzük a hajó nyugalmi és megbillent helyzetének megfelelő felhajtó erők hatásvonalainak metszéspontját? |
Metacentrum. |
Vízkiszorítás tömegközéppont. |
Felhajtóerő támadáspont. |
|
Metacentrum. |
| Igaz-e hogy főként a tőkesúly nélküli hajókra jellemző az alakstabilitás? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
Igaz. |
| Igaz-e hogy főként a tőkesúlyos hajók jellemzője az alakstabilitás? |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
Hamis. |
| Tőkesúlyos hajóknál hogyan biztosítjuk a hajó stabilitását? |
A hajó súlypontjának alacsonyabbra helyezésével. |
A hajó súlypontjának magasabbra helyezésével. |
A hajótest oldal irányú ellaposításával. |
|
A hajó súlypontjának alacsonyabbra helyezésével. |
| Mi biztosítja alakstabil hajóknál a kellő stabilitást? |
A hajótest keresztmetszeti kialakítása biztosítja megdőlés esetén a visszabillentő nyomatékot. |
A hajó súlypontjának magasabbra helyezése. |
Nagy tömegű tőkesúly alkalmazása. |
|
A hajótest keresztmetszeti kialakítása biztosítja megdőlés esetén a visszabillentő nyomatékot. |
| Mi a dőlés? |
A hajó kereszt irányú kilengését hívjuk így. |
A hajó hossz irányú kilengését hívjuk így. |
A hajó bármely irányú kilengését hívjuk így. |
|
A hajó kereszt irányú kilengését hívjuk így. |
| Mi a metacentrum? |
A nyugalmi és a megdőlt helyzetben ható felhajtóerő hatásvonalainak metszéspontja. |
A hajó tömegközéppontja. |
A hajó mértani középpontja. |
|
A nyugalmi és a megdőlt helyzetben ható felhajtóerő hatásvonalainak metszéspontja. |
| Mi jellemző a stabil úszáshelyzetre? |
A metacentrum a rendszersúlypont felett van. |
A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. |
A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. |
|
A metacentrum a rendszersúlypont felett van. |
| Mi jellemző a labilis úszáshelyzetre? |
A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. |
A metacentrum a rendszersúlypont felett van. |
A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. |
|
A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. |
| Mi jellemző a semleges úszáshelyzetre? |
A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. |
A metacentrum a rendszersúlypont felett van. |
A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. |
|
A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. |
| Mi jellemző a közömbös úszáshelyzetre? |
A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. |
A metacentrum a rendszersúlypont felett van. |
A metacentrum a rendszersúlypont alatt van. |
|
A metacentrum és a rendszersúlypont egybeesik. |
| Melyik úszási helyzetet látja az ábrán? |
Stabil |
Közömbös |
Labilis |
 |
Stabil |
| Melyik úszási helyzetet látja az ábrán? |
Közömbös |
Stabil |
Labilis |
 |
Közömbös |
| Melyik úszási helyzetet látja az ábrán? |
Labilis |
Közömbös |
Stabil |
 |
Labilis |
| A(z) ........................ működéséhez a kormánylapátot áramló közegbe kell helyezni. |
passzív kormány |
aktív kormány |
orrsugár kormány |
|
passzív kormány |
| Mitől függ a kormányerő mértéke passzív kormány használatakor? |
A kormánylapát kitérítési szögétől, a kormánylapát méreteitől és az áramló közegnek a kormánylapáthoz viszonyított sebességétől. |
A hajó alatti vízmélységtől, a kormány kiegyensúlyozottságától, a hajó parthoz képesti sebességétől. |
A kormánylapát kitérítési sebességétől, a hajó merülésétől, a kormánylapát kiegyensúlyozottságától. |
|
A kormánylapát kitérítési szögétől, a kormánylapát méreteitől és az áramló közegnek a kormánylapáthoz viszonyított sebességétől. |
| Mi az aktív kormány? |
Kormányerő a tolóerő irányának változtatásával keletkezik. |
Kormányerő a kormánylapát kitérítésével keletkezik. |
Az aktív kormányt folyamatosan (aktívan) fogni, illetve mozgatni kell. |
|
Kormányerő a tolóerő irányának változtatásával keletkezik. |
| Mi a passzív kormány? |
Kormányerő a kormánylapát kitérítésével keletkezik. |
Kormányerő a tolóerő irányának változtatásával keletkezik. |
A kormányzást nem magunk végezzük, hanem egy kijelölt személy. |
|
Kormányerő a kormánylapát kitérítésével keletkezik. |
| Melyik hajótípusra jellemzői hogy a legnagyobb sebességét viszonylag kis motorteljesítmény mellet éri el és ennek megfelelően takarékosan üzemel. Erősen hullámzó vízen is kiegyensúlyozottan, simábban halad. |
Vízkiszorításos hajók. |
Szárnyas hajók. |
Siklóhajók. |
|
Vízkiszorításos hajók. |
| Melyik hajtási lánc sematikus ábráját látja a képen? |
"""V"" hajtás. |
""Z"" meghajtás." |
Egyenes hajtás. |
 |
"""V"" hajtás. |
| Melyik hajtási lánc sematikus ábráját látja a képen? |
"""S"" hajtás. |
""V"" hajtás." |
Egyenes hajtás. |
 |
"""S"" hajtás. |
| Melyik hajtási lánc sematikus ábráját látja a képen? |
Egyenes hajtás. |
"""Z"" meghajtás. |
""S"" hajtás." |
 |
Egyenes hajtás. |
| Melyik hajtási lánc sematikus ábráját látja a képen? |
"""Z"" hajtás. |
""V"" hajtás." |
Egyenes hajtás. |
 |
"""Z"" hajtás. |
| Alábbiak közül melyek a fának, mint hajóépítő anyagnak a jellemző tulajdonságai? |
Kis fajsúly, jó hang és hőszigetelés, zsugorodik, megdagad a pára hatására. |
Kis fajsúly, galvanikus korrózióra hajlamos, nehezen megmunkálható. |
Jól ragasztható, felületi kezelést nem igényel, nagy a fajsúlya. |
|
Kis fajsúly, jó hang és hőszigetelés, zsugorodik, megdagad a pára hatására. |
| Alábbiak közül melyek az alumíniumnak, mint hajóépítő anyagnak a jellemző tulajdonságai? |
Költséges alapanyag, könnyű szerkezeti súly, galvanikus korrózióra hajlamos. |
Viszonylag nagy fajsúly, nem hegeszthető, jó hangszigetelő. |
Korrózió ellen felületkezeléssel védeni kell, pára hatására dagad, zsugorodik, kis fajsúlyú. |
|
Költséges alapanyag, könnyű szerkezeti súly, galvanikus korrózióra hajlamos. |
| Alábbiak közül melyek az acélnak, mint hajóépítő anyagnak a jellemző tulajdonságai? |
Korróziógátlást igényel, rendkívül szilárd, nagy méretű hajók építésére alkalmas. |
Nem korrodál, alacsony kopásállóságú, nagy a fajsúlya. |
Könnyű, rugalmas, jól alakítható, jó hő- és hangszigetelő. |
|
Korróziógátlást igényel, rendkívül szilárd, nagy méretű hajók építésére alkalmas. |
| A felületkezeletlen alumíniumból készült hajótest ... |
csak a galvanikus korrózióra hajlamos. |
egyáltalán nem korrodálódik. |
csak tengervízben korrodálódik. |
|
csak a galvanikus korrózióra hajlamos. |
| Az alábbiak közül melyek lehetnek a hajók merevítő vázszerkezetének elemei? |
Bordák, hossz bordák, gerinc |
Gerinc, medersor, oldalpalánkozás |
Bordázat, fartükör, orrtőke, fedélzeti palánkozás |
|
Bordák, hossz bordák, gerinc |
| Mit jellemezhetnek az alábbi kifejezések: karvell, klinker, diagonál? |
A hajótest oldalpalánkozásának módját. |
Az orrtőke és fartőke bekötési módjait. |
A hajó belső merevítő bordázatának rendszerét. |
|
A hajótest oldalpalánkozásának módját. |
| Melyik palánkozási módozatot látja az ábrán? |
Karvell |
Klinker |
Diagonál |
 |
Karvell |
| Melyik palánkozási módozatot látja az ábrán? |
Klinker |
Karvell |
Diagonál |
 |
Klinker |
| Melyik palánkozási módozatot látja az ábrán? |
Diagonál |
Klinker |
Karvell |
 |
Diagonál |
| A katamarán, trimarán kifejezések mit jelölnek? |
Egyes hajótípusok kettő illetve három testű kialakítását. |
A legénység kötelező létszámát jelölik. |
A kormányzásnál használt kormánylapátok számát jelölik ezek a kifejezések. |
|
Egyes hajótípusok kettő illetve három testű kialakítását. |
| Igaz e, hogy a hagyományos hajóépítésnél először a merevítő vázszerkezet kerül kialakításra, majd a külhéj csak ez után épül rá erre? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
Igaz. |
| Igaz e, hogy a hagyományos hajóépítésnél először a külhéj készül el, majd ezután következik ennek a merevítése bordák segítségével? |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
Hamis. |
| Mit nevezünk kompozit alapanyagnak? |
Több fajta eltérő jellegű anyag együttes alkalmazása azok hasznos tulajdonságainak ötvözése érdekében. |
A teljesen vízzáró és UV sugárzás álló anyagokat nevezzük kompozitoknak. |
A több fajta fém alapanyag hegesztett szerkezetét nevezzük kompozitnak. |
|
Több fajta eltérő jellegű anyag együttes alkalmazása azok hasznos tulajdonságainak ötvözése érdekében. |
| Mi a szerepe a műgyanta-kompozit alapanyag alkalmazásakor az üvegszál, szénszál vagy egyéb szálanyagok alkalmazásának? |
Ezek biztosítják a kompozit szerkezet merevségét, szilárdságát, rugalmasságát. |
Elsősorban térkitöltő, sűrűségnövelő, szigetelő hatásuk van. |
Elsősorban azt biztosítják, hogy a hajótest teljesen vízzáróvá váljon. |
|
Ezek biztosítják a kompozit szerkezet merevségét, szilárdságát, rugalmasságát. |
| Mi a szerepe a műgyanta-kompozit hajóépítő alapanyagoknál a poliészter, epoxy anyagok alkalmazásának? |
Ezek végzik a szálanyagok közötti tér kitöltését, a szálak összekötését, és a hajótest vízhatlanságának biztosítását is. |
A kompozit szilárdságát, rugalmasságát biztosítja. |
A kompozit szerkezetben a műgyanta a szerkezet fajsúlyának beállítását szolgálja. |
|
Ezek végzik a szálanyagok közötti tér kitöltését, a szálak összekötését, és a hajótest vízhatlanságának biztosítását is. |
| A szálanyag + gyanta kompozitból készült hajók építési módszere: |
vagy pozitív, vagy negatív mintára építik a hajótestet, a kompozit rétegenkénti laminálásával. |
a hajótestet a gerinc és többi hosszmerevítő, majd a bordázat felépítésével kezdik, majd vázra hordják fel a kompozit anyagot. |
a hajótestet keresztirányban több részre bontják, az egyes darabokat külön-külön laminálják, és a folyamat végén összeragasztják. |
|
vagy pozitív, vagy negatív mintára építik a hajótestet, a kompozit rétegenkénti laminálásával. |
| Minek nevezzük a tényleges merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolságot, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni? |
Biztonsági távolság. |
Szabad oldal magasság. |
Merülés. |
|
Biztonsági távolság. |
| A legnagyobb hossz (LOA) – az úszólétesítmény legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
Igaz. |
| A legnagyobb hossz (LOA) – a hajótest legnagyobb hossza a kormány és a kígyófej nélkül ? |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
Hamis. |
| Az alábbiak közül melyik a hajó hosszának (L) meghatározása? |
A hajótest legnagyobb hossza a kormány és a kígyófej nélkül. |
Az úszólétesítmény legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket. |
A hajótest vízvonalon mért hossza. |
|
A hajótest legnagyobb hossza a kormány és a kígyófej nélkül. |
| Mit értünk a kishajó hosszán? |
A hajótest legnagyobb hossza a kormányberendezés és propulziós mű nélkül. |
Az kishajó legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket. |
A hajótest legnagyobb merülés síkjában mért hossza. |
|
A hajótest legnagyobb hossza a kormányberendezés és propulziós mű nélkül. |
| Mit értünk a kishajó vízvonalhosszán? |
A hajótest legnagyobb merülés síkjában mért hossza. |
A hajótest legnagyobb hossza a kormányberendezés és propulziós mű nélkül. |
Az kishajó legnagyobb hossza méterben, beleértve a kormányberendezést, a propulziós művet, a gépészeti és egyéb szerkezeteket. |
|
A hajótest legnagyobb merülés síkjában mért hossza. |
| Mit értünk a kishajó oldalmagasságán? |
A hajótest vagy a gerinc legalsó pontja és a fedélzet legalsó pontja között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság. |
Az oldalmagasságnak az oldalmagasság helyén mért merüléssel csökkentett értéke. |
A legnagyobb merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni. |
|
A hajótest vagy a gerinc legalsó pontja és a fedélzet legalsó pontja között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság. |
| Mit értünk a kishajó szabad oldalmagasságán? |
Az oldalmagasságnak az oldalmagasság helyén mért merüléssel csökkentett értéke. |
A legnagyobb merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni. |
A hajótest vagy a gerinc legalsó pontja és a fedélzet legalsó pontja között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság. |
|
Az oldalmagasságnak az oldalmagasság helyén mért merüléssel csökkentett értéke. |
| Mit értünk a kishajó biztonsági távolságán? |
A tényleges merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni. |
A hajótest vagy a gerinc legalsó pontja és a fedélzet legalsó pontja között a hajó oldalán mért legrövidebb függőleges távolság. |
Az oldalmagasságnak az oldalmagasság helyén mért merüléssel csökkentett értéke. |
|
A tényleges merülés síkja és az azzal párhuzamos olyan sík között függőlegesen mért távolság, amely felett a hajót nem lehet vízmentesnek tekinteni. |
| Hogyan hívjuk a hajótest belsejébe, általában a fedélzet alá stabilan rögzített meghajtó motort? |
Beépített motor. |
Lakótéri motor. |
Külmotor. |
|
Beépített motor. |
| Minek nevezzük a hajó far részén kialakított rögzítési ponton, a fartükrön felfüggesztett kisebb tömegű motorokat, melyek magukba foglalják a hajtási lánc elemeit is? |
Külmotor. |
Beépített motor. |
Kompresszor. |
|
Külmotor. |
| Milyen belső égésű motorok üzemanyaga a gázolaj? |
Diesel motor |
Ottó motor |
Gőzgép |
|
Diesel motor |
| Milyen belső égésű motorok üzemanyaga a benzin? |
Ottó motor |
Diesel motor |
Gőzgép |
|
Ottó motor |
| Hogyan győződik meg róla, hogy a külmotor hűtése megfelelő? |
Ha a motorhűtést ellenőrző vízsugár megszakítatlan és erős, akkor a hűtés megfelelő. |
A motor hűtését nem kell ellenőrizni, mert a motorolaj túlmelegedése esetén az automatika leállítja a motort. |
A motor hűtésének elégtelenségét a motor teljesítményének csökkenése, és a motor spontán leállása jelzi, ennek hiányában a hűtés biztosan megfelelő. |
|
Ha a motorhűtést ellenőrző vízsugár megszakítatlan és erős, akkor a hűtés megfelelő. |
| A dízel üzemű motoroknak van gyújtásrendszere? |
Nincs. |
Van. |
|
|
Nincs. |
| A kishajókba építésre szánt modern dízelmotorok miben különböznek régi társaiktól? |
A modern dízelmotor befecskendező rendszere bonyolult, elektronikusan vezérelt rendszer, a régi tisztán mechanikus. |
A modern dízelmotorok már mind kétüteműek és a régiekkel szemben tisztán elektronikus befecskendezéssel működnek. |
A modern dízelmotorok fajlagos teljesítménye jobb a régiekénél, de nagyobb a fajlagos fogyasztásuk. |
|
A modern dízelmotor befecskendező rendszere bonyolult, elektronikusan vezérelt rendszer, a régi tisztán mechanikus. |
| Mi hozza létre a benzin-levegő keveréket az ottó-motoroknál? |
Karburátor vagy befecskendező rendszer. |
Kizárólag a karburátor. |
Kizárólag a befecskendező rendszer. |
|
Karburátor vagy befecskendező rendszer. |
| Beépített Otto motorral rendelkező kishajónál milyen műveletet kell végrehajtani minden motorindítás előtt? |
A motortér teljes kiszellőztetését. |
Az ékszíj feszességének ellenőrzését. |
A hűtőrendszer elzáró szelepeinek zárását. |
|
A motortér teljes kiszellőztetését. |
| Milyen rendszerű a négyütemű motorok kenési rendszere? |
A legtöbb esetben vegyes rendszerű: szóró- és kényszerolajozású. |
Kizárólag keverék olajozású. |
A legtöbb esetben kizárólag kényszerolajozású. |
|
A legtöbb esetben vegyes rendszerű: szóró- és kényszerolajozású. |
| Mi végzi a Diesel motor működése közben az üzemanyag begyújtását? |
A hengerben a kompresszió miatt felhevült levegő. |
Elektromosan működtetett gyújtógyertya szikrája. |
Izzító gyertya. |
|
A hengerben a kompresszió miatt felhevült levegő. |
| Mi végzi a Ottó motor működése közben az üzemanyag begyújtását? |
Elektromosan működtetett gyújtógyertya szikrája. |
A hengerben a kompresszió miatt felhevült levegő. |
Izzító gyertya. |
|
Elektromosan működtetett gyújtógyertya szikrája. |
| Igaz, hogy az üzemanyag a karburátoros Ottó motor működése folyamán, a szívás fázisban levegővel összekeveredve áramlik be a hengerbe? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
Igaz. |
| Igaz, hogy az üzemanyag a Diesel motor működése folyamán, a szívás fázisban levegővel összekeveredve áramlik be a hengerbe? |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
Hamis. |
| Igaz, hogy az üzemanyagot a Diesel motor működése folyamán, a hengerben összesűrített levegőbe porlasztják be? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
Igaz. |
| Igaz, hogy az üzemanyagot a karburátoros Ottó motor működése folyamán, a hengerben összesűrített levegőbe porlasztják be? |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
Hamis. |
| Kétütemű motorok esetében hány főtengely fordulat alatt játszódik le a munkaciklus? |
Egy |
Kettő |
Négy |
|
Egy |
| Négyütemű motorok esetében hány főtengely fordulat alatt játszódik le a munkaciklus? |
Kettő |
Egy |
Négy |
|
Kettő |
| Négyütemű motoroknál melyik a helyes működési sorrend az alábbiak közül? |
Szívás, sűrítés, égés, kipufogás |
Szívás, égés, sűrítés, kipufogás |
Kipufogás, égés, sűrítés, szívás |
|
Szívás, sűrítés, égés, kipufogás |
| Milyen folyamatok zajlanak a kétütemű Ottó motor hengerében, miközben a dugattyú a hengerfej felé mozog? |
Az elősűrített üzemanyag-levegő keverék beáramlása, az égéstermékek kiáramlása, sűrítés, begyújtás, égés. |
Az üzemanyag-levegő keverék elősűrítése, az égéstermékek kiáramlása, sűrítés, begyújtás, égés. |
Az üzemanyag-levegő keverék elősűrítése, az égéstermékek beáramlása, sűrítés, begyújtás, égés. |
|
Az elősűrített üzemanyag-levegő keverék beáramlása, az égéstermékek kiáramlása, sűrítés, begyújtás, égés. |
| Milyen folyamatok zajlanak a kétütemű Ottó motor hengerében, miközben a dugattyú a forgattyús ház felé mozog? |
Égés, az égéstermékek kiáramlása, az elősűrített üzemanyag levegő keverék beáramlása. |
Égés, az égéstermékek kiáramlása, az üzemanyag levegő keverék elősűrítése. |
Égés, az égéstermékek elősűrítése az elősűrített üzemanyag levegő keverék kiáramlása. |
|
Égés, az égéstermékek kiáramlása, az elősűrített üzemanyag levegő keverék beáramlása. |
| Milyen folyamatok zajlanak a kétütemű Ottó motor forgattyús házában miközben a dugattyú a hengerfej felé mozog? |
A forgattyús házba beáramlik az üzemanyag-levegő keverék. |
A forgattyús házban ekkor történik meg az üzemanyag-levegő keverék elősűrítése. |
A forgattyús házba megtörténik az égéstermékek beáramlása. |
|
A forgattyús házba beáramlik az üzemanyag-levegő keverék. |
| Milyen folyamatok zajlanak a kétütemű Ottó motor forgattyús házában miközben a dugattyú a forgattyús ház felé mozog? |
Az üzemanyag levegő keverék beáramlása, elősűrítése, majd kiáramlása az égéstér felé. |
A tiszta levegő beáramlása, az üzemanyag elősűrítése, majd az égéstermékek kiáramlása az égéstér felé. |
Az égéstermékek beáramlása, elősűrítése, majd kiáramlása az égéstér felé. |
|
Az üzemanyag levegő keverék beáramlása, elősűrítése, majd kiáramlása az égéstér felé. |
| A munkaciklus milyen fázisa zajlik a négyütemű motorokban amikor a dugattyú a forgattyús ház felé mozog? |
Szívás vagy égés |
Kipufogás vagy égés |
Égés vagy sűrítés |
|
Szívás vagy égés |
| A munkaciklus milyen fázisa zajlik a négyütemű motorokban amikor a dugattyú a hengerfej felé mozog? |
Sűrítés vagy kipufogás |
Szívás vagy égés |
Sűrítés vagy szívás |
|
Sűrítés vagy kipufogás |
| Melyik fajta motor jellemző alkatrésze a karburátor? |
Ottó motor |
Diesel motor |
Gőzgép |
|
Ottó motor |
| Melyik fajta motor jellemző alkatrésze az adagoló szivattyú? |
Diesel motor |
Ottó motor |
Elektromos motor |
|
Diesel motor |
| Melyik fajta motor jellemző alkatrésze a szívó szelep? |
Négyütemű motor |
Kétütemű motor |
Résvezérelt motorok |
|
Négyütemű motor |
| Melyik motor jellemzője, hogy a kenőolajat az üzemanyaghoz keverve juttatják el a kenési helyekre? |
Kétütemű Ottó motor |
Elektromos motor |
Négyütemű motor |
|
Kétütemű Ottó motor |
| Hogyan nevezik a motorok azon alkatrészét, amely a dugattyú alternáló mozgását forgó mozgássá alakítja? |
Főtengely |
Lendkerék |
Hengerpersely |
|
Főtengely |
| Hol helyezkedik el a motor főtengelye? |
A forgattyús házban |
A hengerben. |
Az irányváltóban. |
|
A forgattyús házban |
| A motor melyik alkatrésze köti össze a dugattyút és a főtengelyt? |
A hajtórúd |
A lendkerék. |
A hengerpersely |
|
A hajtórúd |
| Mi a Diesel befecskendező porlasztó feladata? |
A gázolaj apró cseppekre történő porlasztása és nagy nyomáson az égéstérbe juttatása. |
A gázolaj sűrítése, összekeverése kenőolajjal és levegővel, majd az égéstérbe juttatása. |
A gázolajból kiszűri a porrészecskéket és az üzemanyag rendszert légteleníti. |
|
A gázolaj apró cseppekre történő porlasztása és nagy nyomáson az égéstérbe juttatása. |
| Mi a karburátor szerepe? |
Az Ottó motoroknál az üzemanyag-levegő keverék előállítása. |
A Diesel motoroknál az üzemanyag levegő keverék előállítása. |
Az Ottó motoroknál az üzemanyag megfelelő befecskendezési nyomását biztosítja. |
|
Az Ottó motoroknál az üzemanyag-levegő keverék előállítása. |
| Tankolásnál fontos előkészületek a következők: |
Elektromos berendezések kikapcsolása, motor leállítása, dohányzás és nyílt láng használatának megszüntetése, kézi tűzoltó készülék ellenőrzése és előkészítése. |
Motor alapjáratba helyezése, dohányzás és nyílt láng használatának megszüntetése, utasok kiszállítása a hajóról. |
Motor leállítása, dohányzás és nyílt láng használatának megszüntetése, a tankolás helyszínének ventilátorral történő szellőztetése, kézi tűzoltó készülék kipróbálása. |
|
Elektromos berendezések kikapcsolása, motor leállítása, dohányzás és nyílt láng használatának megszüntetése, kézi tűzoltó készülék ellenőrzése és előkészítése. |
| Mi biztosítja a Diesel motorba jutó üzemanyag megfelelő tisztaságát? |
A vízleválasztó, az elő- és finomszűrők. |
A tartályba épített tartályszűrő. |
Az üzemanyagot előállítása során gondosan tisztítják, ezért nincs szükség külön szűrésre. |
|
A vízleválasztó, az elő- és finomszűrők. |
| Mire kell figyelni a Dízel üzemű motoroknál? |
Kényszerhelyzet kivételével nem szabad elhasználni az összes üzemanyagot, mert a dízel-motor üzemanyagrendszere levegősödik, és az üzemanyag utántöltése után sem indul. |
A tartályban egy hónapnál hosszabb ideje tárolt üzemanyagot nem szabad felhasználni, mert ennyi idő alatt az már alkotórészeire esik, és a motorba jutva károsítja azt. |
Mindig tartsuk be a motorgyártó által előírt üzemagyag-kenőolaj keverési arányt. |
|
Kényszerhelyzet kivételével nem szabad elhasználni az összes üzemanyagot, mert a dízel-motor üzemanyagrendszere levegősödik, és az üzemanyag utántöltése után sem indul. |
| Milyen alkatrészekből épül fel az Ottó motorok üzemanyag rendszere? |
Üzemanyag tartály, üzemanyag szűrő(k), üzemanyag szivattyú, karburátor, vagy injektor |
Üzemanyag tartály, adagoló szivattyú, porlasztócsúcs |
Üzemanyag tartály, üzemanyag szűrő(k), üzemanyag hűtő, adagoló szivattyú, porlasztó |
|
Üzemanyag tartály, üzemanyag szűrő(k), üzemanyag szivattyú, karburátor, vagy injektor |
| Milyen alkatrészekből épül fel az Diesel motorok üzemanyag rendszere? |
Üzemanyag tartály, üzemanyag szűrő(k), vízleválasztó, adagoló szivattyú, befecskendező porlasztó |
Üzemanyag tartály, adagoló szivattyú, karburátor, porlasztócsúcs |
Üzemanyag tartály, üzemanyag szűrő(k), üzemanyag hűtő, injektor |
|
Üzemanyag tartály, üzemanyag szűrő(k), vízleválasztó, adagoló szivattyú, befecskendező porlasztó |
| Belsőégésű főgéppel hajtott kishajó esetén fontos az üzemórák nyilvántartása? |
Fontos, mert bizonyos karbantartási tevékenységeket a gyártó által meghatározott időintervallumonként kell elvégezni. |
Nem fontos, mert a kenőolajat minden szezon végén le kell cserélni, a hajtóműolajat meg csak akkor, ha víz szivárog bele. |
Fontos, de nem a karbantartás, hanem a hajó eladáskori értékének meghatározása szempontjából. |
|
Fontos, mert bizonyos karbantartási tevékenységeket a gyártó által meghatározott időintervallumonként kell elvégezni. |
| Mi a kenőolaj szerepe? |
A motor mozgó alkatrészeinek súrlódási ellenállás csökkentése, hőelvezetés, a szennyeződések megkötése, és a szűrőbe juttatása . |
Korróziógátlás, a hengerben lezajló égés minőségének javítása. |
A motor mozgó alkatrészeinek súrlódási ellenállás csökkentése, hőszigetelés, a karter elszennyeződésének megelőzése. |
|
A motor mozgó alkatrészeinek súrlódási ellenállás csökkentése, hőelvezetés, a szennyeződések megkötése, és a szűrőbe juttatása . |
| A kényszerolajozási rendszer egyik eleme az olajszivattyú. |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
Igaz. |
| A szóró olajozási rendszer egyik eleme az olajszivattyú. |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
Hamis. |
| Igaz, hogy a nedves karteres olajozási rendszerben a kenőolaj a motor karterjében van tárolva? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
Igaz. |
| Igaz, hogy a nedves karteres olajozási rendszerben a kenőolaj külön tartályban, a motoron kívül van tárolva? |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
Hamis. |
| Áramtalanítja-e a hajót, ha hosszabb időre felügyelet nélkül hagyja? |
Igen így az akkumulátorokat biztosan nem meríti le semmi, és rövidzárlat sem lesz. |
A modern hajókat nem szabad teljesen áramtalanítani, mert a motor elektronikus vezérlőrendszerének mindig feszültség alatt kell lennie. |
Csak a 220 voltos rendszereket kell teljesen lekapcsolni, mivel az alacsony feszültségű áramkörökben nem keletkezhet rövidzárlat. |
|
Igen így az akkumulátorokat biztosan nem meríti le semmi, és rövidzárlat sem lesz. |
| Általában milyen feszültségű elektromos rendszer kerül kiépítésre a kishajókon? |
12 vagy 24 voltos, egyenáramú hálózat. |
54 vagy 110 voltos, egyenáramú hálózat. |
230 vagy 400 voltos váltakozó áramú hálózat. |
|
12 vagy 24 voltos, egyenáramú hálózat. |
| Mit jelentenek a következő jelölések az akkumulátoron: 12V, 54 Ah ? |
Ezek egy 12 voltos kapocsfeszültségű és 54 amperóra kapacitású akkumulátor adatai. |
Ezek egy 12 voltos feszültségű és 54 wattos alkáli-hibrid akkumulátor adatai. |
Ezek egy 12 vas és 54 alkáli cellát tartalmazó akkumulátor adatai. |
|
Ezek egy 12 voltos kapocsfeszültségű és 54 amperóra kapacitású akkumulátor adatai. |
| Hogyan értelmezhetjük az 54 Ah jelölést az akkumulátoron? |
Ez az akkumulátor 54 amper áramerősséget tud szolgáltatni 1 órán keresztül. |
Ez az akkumulátor 16 amper áramerősséget tud szolgáltatni 8 órán keresztül. |
Ez az akkumulátor 54 volt feszültséget tud szolgáltatni 1 órán keresztül. |
|
Ez az akkumulátor 54 amper áramerősséget tud szolgáltatni 1 órán keresztül. |
| Melyek a motor levegőellátó rendszerének a lehetséges elemei? |
Csőrendszer, levegőszűrő berendezés, feltöltő berendezés, levegőhűtő. |
Csőrendszer, levegőszűrő berendezés, klíma berendezés, szélsebesség mérő, levegőhűtő. |
Csőrendszer, levegőszűrő berendezés, szélgenerátor, feltöltő berendezés, levegőhűtő, ventil. |
|
Csőrendszer, levegőszűrő berendezés, feltöltő berendezés, levegőhűtő. |
| Külmotoroknál hogyan tudjuk ellenőrizni a hűtés működését? |
A hűtővíz megfelelő áramlását vékony és folyamatos ellenőrző vízsugár megjelenése jelzi. |
Nem szükséges ellenőrizni, ha a motor beindul, akkor biztosan van hűtése is. |
A motor burkolatát levéve a hengerfejen kézzel ellenőrizhető a hűtőfolyadék áramlása. |
|
A hűtővíz megfelelő áramlását vékony és folyamatos ellenőrző vízsugár megjelenése jelzi. |
| Mi történik, ha nem kielégítő, vagy megszűnik a motor hűtése? |
A motor túlmelegszik, a dugattyú és szelepek besülhetnek, a motorblokk és a hengerfej megrepedhetnek. |
A motor fogyasztása megnő, a fordulatszám megnő és a hajtómű olaj felforr. |
Nincs hatása, amennyiben a motort csak fél terheléssel üzemeltetjük az nem károsodik. |
|
A motor túlmelegszik, a dugattyú és szelepek besülhetnek, a motorblokk és a hengerfej megrepedhetnek. |
| Hogyan csoportosíthatjuk a hajómotorok hűtési rendszereit a hűtő közeg szempontjából? |
Levegő hűtés, folyadék hűtés, ezen belül egy körös és két körös folyadékhűtés. |
Menetszél hűtésű és abszorpciós hűtésű. |
Levegő hűtésű, ezen belül egykörös levegő hűtésű, vagy két körös levegő hűtésű. |
|
Levegő hűtés, folyadék hűtés, ezen belül egy körös és két körös folyadékhűtés. |
| Levegő hűtésű motoroknál milyen célt szolgál a hengerfej és a motorblokk bordázott kialakítása? |
Az így megnövelt hőátadó felület fokozza a levegő hűtés hatékonyságát. |
A motor szétszerelésekor ezeknél a bordáknál fogva lehet megemelni az egyes alkatrészeket. |
A megnövelt hűtőfelület elősegíti, hogy a hideg motor hamarabb érje el az üzemi hőmérsékletét. |
|
Az így megnövelt hőátadó felület fokozza a levegő hűtés hatékonyságát. |
| Milyen célt szolgál a hűtési rendszerbe beépített termosztát? |
A belső hűtővíz hőmérsékletét figyelembe véve szabályozza a hűtés mértékét. |
Ez az alkatrész szabályozza a hűtővíz szivattyú fordulatszámát. |
A levegő hűtésű motoroknál a beáramló levegő mennyiségét szabályozza a hűtés szükséglet függvényében. |
|
A belső hűtővíz hőmérsékletét figyelembe véve szabályozza a hűtés mértékét. |
| Mik a két körös folyadékhűtési rendszer jellemzői? |
Összetettebb rendszer, hőcserélőt beépítését igényli, a belső folyadékkör feltölthető fagyálló folyadékkal, a motor elszennyeződésének veszélye kicsi, jól szabályozható a hűtés. |
Összetettebb rendszer, nincs szükség hőcserélő beépítésére, a belső folyadékkör feltölthető fagyálló folyadékkal, a motor elszennyeződésének veszélye nagy, jól szabályozható a hűtés. |
Egyszerű kialakítás, kevésbé szabályozható hűtés, szennyeződésekre érzékeny, a motor télen üzemen kívül fagyásveszélynek van kitéve, tengeren a sós hűtővíz károsíthatja a motor anyagát. |
|
Összetettebb rendszer, hőcserélőt beépítését igényli, a belső folyadékkör feltölthető fagyálló folyadékkal, a motor elszennyeződésének veszélye kicsi, jól szabályozható a hűtés. |
| Melyik hűtési rendszer elemei a következők: szűrő, csőrendszer, szivattyú, hőcserélő berendezés, termosztát, tágulási (kiegyenlítő) tartály, hőfokmérő, csapok, szelepek, tolózárak? |
Két körös hűtési rendszer. |
Egy körös hűtési rendszer. |
Levegő hűtési rendszer. |
|
Két körös hűtési rendszer. |
| Hogyan célszerű a hajó gumi és műanyag alkatrészeinek ápolását végezni? |
Szilikon tartalmú ápolószerekkel ápoljuk, a megrepedezett elemeket cseréljük. |
Ásványi zsírral kell bekenni őket, vagy finoman mosóbenzines ronggyal áttörölgetni. |
Meg kell tisztítani őket és finom csiszolóvászonnal a repedezett elemeket felpolírozni. |
|
Szilikon tartalmú ápolószerekkel ápoljuk, a megrepedezett elemeket cseréljük. |
| Milyen műveletet kell a dízel üzemű motorok indítása előtt elvégezni? |
Az izzító gyertyákat kb. 10 másodpercig, vagy ha van, az ellenőrző lámpa kialvásig működtetni kell. |
A motor indítása előtt valamilyen fogyasztót rövid időre fel kell kapcsolni, hogy az akkumulátort felkészítsük a dízel motor nagy indító áramára. |
Minden esetben ellenőrizni kell, hogy a vízleválasztó még nem telítődött. |
|
Az izzító gyertyákat kb. 10 másodpercig, vagy ha van, az ellenőrző lámpa kialvásig működtetni kell. |
| Milyen sűrűn kell a kenőolajat cserélni a motorban? |
A motor gyártójának utasításait, a kenőolaj minőségét és a motor üzemkörülményeit figyelembe véve kell az olajcserét ütemezni. |
A kenőolajat megvizsgálva, annak állapotától függ az olajcsere szükségessége. |
Minden esetben 400 üzemóránként, vagy két évente olajat kell cserélni. |
|
A motor gyártójának utasításait, a kenőolaj minőségét és a motor üzemkörülményeit figyelembe véve kell az olajcserét ütemezni. |
| Mikor használjuk a szivatót? |
A hideg motor indításakor. A motor által beszívott keverék benzin arányát növeli meg, a könnyebb indítás érdekében. |
Akkor használjuk, ha plusz teljesítményt szeretnénk a motorból kinyerni előzéskor. |
A motor leállítása előtt kell bekapcsolni, hogy az üzemanyag rendszert kiürítsük. |
|
A hideg motor indításakor. A motor által beszívott keverék benzin arányát növeli meg, a könnyebb indítás érdekében. |
| Kell e ellenőrizni a kenőolaj szintjét motor indításkor? |
Igen, célszerű az aznapi első motorindítás előtt, de lehet többször is. |
Igen, célszerű az aznapi első motorindítás után közvetlenül. |
Nem szükséges, mivel a motor kenőolaj nélkül amúgy sem indítható el. |
|
Igen, célszerű az aznapi első motorindítás előtt, de lehet többször is. |
| Motor indítása előtt a következők közül mit célszerű ellenőrizni? |
Kenőolaj szintet, a hajtómű üres állásban legyen. |
A hajó stabilitását, a motor megfelelő hűtését. |
A motor burkolatának épségét és a hűtővíz hőfokát. |
|
Kenőolaj szintet, a hajtómű üres állásban legyen. |
| Motor indítása után a következők közül mit célszerű ellenőrizni? |
Az olajnyomást, a hűtés működését. |
Legyen elegendő, a motor hűtését szolgáló fenékvíz a hajóban. |
A kenőolaj szintet a motorban, és a hűtővíz hőfokát. |
|
Az olajnyomást, a hűtés működését. |
| Mit ítélhetünk meg az olajnyomás jelző által üzem közben mutatott érték alapján? |
A motor kenésének megfelelőségét. |
A kenőlaj-szűrő elhasználtságát, és a motor körülbelüli fordulatszámát. |
A külső hőmérséklet nagyságát, és a hajó terheltségét. |
|
A motor kenésének megfelelőségét. |
| Mit ítélhetünk meg a kétkörös hűtési rendszereknél a belső kör vízhőmérsékletét jelző műszer által üzem közben mutatott érték alapján? |
A motor hűtésének megfelelőségét. |
Megbecsülhető a külső víz hőmérséklete, és a hőcserélő tömítettsége. |
Megbecsülhető a motor által leadott teljesítmény. |
|
A motor hűtésének megfelelőségét. |
| Hogyan kell leállítani a benzinüzemű külmotorokat? |
Nagyobbakat általában a gyújtáskapcsolóval, kisebbeknél a motoron található leállító gomb pár másodpercig tartó nyomásával. |
Nagyobbakat általában a gyújtáskapcsolóval, kisebbeket a gáz teljes levéltelével, vagy ha akkor sem áll le, akkor az üzemanyag-vezeték csatlakozásának megszüntetésével |
Nagyobbakat általában a gyújtáskapcsolóval, kisebbeket az üzemanyag- tartály levegőztető szelepének zárásával. |
|
Nagyobbakat általában a gyújtáskapcsolóval, kisebbeknél a motoron található leállító gomb pár másodpercig tartó nyomásával. |
| Hol vannak a külmotorokon a hűtővíz beszívására szolgáló nyílások? |
A külmotor szárának kavitációs lap alatti részének jobb- és baloldalán. |
A külmotor a hűtővizet a hajócsavar agyrészén keresztül szívja be. |
A külmotoroknak legtöbbször zárt hűtési rendszere van, ahol a hűtővizet a külmotor szárának víz alatti részébe szerelt hőcserélő hűti le. |
|
A külmotor szárának kavitációs lap alatti részének jobb- és baloldalán. |
| Mit kell tenni, ha indítás után azt tapasztalja, hogy az olajnyomás mérő műszer elégtelen nyomásértéket mutat? |
A motort azonnal le kell állítani, majd ellenőrizni kell az olajszintet, az olajszűrőt és az olajszivattyút. |
A motort alapjáraton működtetni kell amíg az olajnyomás meg nem emelkedik. |
A motor fordulatszámát addig kell növelni, amíg az olajnyomás meg nem emelkedik. |
|
A motort azonnal le kell állítani, majd ellenőrizni kell az olajszintet, az olajszűrőt és az olajszivattyút. |
| Mit kell tenni, ha a terhelt motor hűtővíz hőfoka nagyon magas? |
A motor fordulatszámát azonnal csökkenteni kell, ha a hőfok nem csökken a motort le kell állítani. |
A motort vizes ronggyal kívülről hűteni kell. |
Gázt adunk és széllel szembe fordulunk, így a megnövekedett menetszél várhatóan lehűti a motort. |
|
A motor fordulatszámát azonnal csökkenteni kell, ha a hőfok nem csökken a motort le kell állítani. |
| Mit jelent a gázolaj bedermedése? |
A gázolaj hőmérséklete nagy hidegben eléri a dermedéspontját, a paraffin kiválik belőle és eltömíti az üzemanyag rendszert. |
A porlasztott gázolaj a henger hideg felületére kicsapódik és indítási nehézségeket okoz. |
A gázolaj hőmérséklete nagy melegben meghaladja a dermedéspontját, kiválik belőle a paraffin és eltömíti az üzemanyag rendszert. |
|
A gázolaj hőmérséklete nagy hidegben eléri a dermedéspontját, a paraffin kiválik belőle és eltömíti az üzemanyag rendszert. |
| Hogyan ellenőrzi a motor üzem közbeni állapotát? |
Műszerek segítségével és a motor működésének vizuális ellenőrzésével egyaránt. |
Csak a műszereket kell figyelni, azok biztos információkat szolgáltatnak számomra. |
A motor hangja és a kipufogó gáz jellege alapján meg lehet állapítani a működés állapotát. |
|
Műszerek segítségével és a motor működésének vizuális ellenőrzésével egyaránt. |
| Mire utalhat, ha a motor fordulatszáma hirtelen megnő, de a hajó sebessége lecsökken. |
A hajtáslánc meghibásodására utal, tengelytörésre, a hajócsavar sérülésére, a hajócsavar nyírócsapjának törésére, tengelykapcsoló hibára. |
Az üzemanyag rendszerben lévő dugulás megszűnt. |
A hajóra felakadt egy uszadék és azt magával vonszolja. |
|
A hajtáslánc meghibásodására utal, tengelytörésre, a hajócsavar sérülésére, a hajócsavar nyírócsapjának törésére, tengelykapcsoló hibára. |
| Mire utalhat, ha a hajtómű sebességbe kapcsolásakor a motor rendellenesen rezonálni kezd? |
A hajócsavar egyik szárnya sérülhetett és az emiatt keletkezett rezgéseket a hajtómű továbbítja a motorhoz. |
A motor egyik hengere kihagy és terhelt állapotban a szerkezet berezonál. |
A hajtómű olajszintje alacsony. |
|
A hajócsavar egyik szárnya sérülhetett és az emiatt keletkezett rezgéseket a hajtómű továbbítja a motorhoz. |
| Mire utalhat, ha a motor akadozva jár, leáll? |
Az üzemanyag rendszer meghibásodására utal, a tank levegőztetője nem lett kinyitva, eltömődött a szűrő, lelevegősödött a rendszer, vizes az üzemanyag. |
A motor gyújtáskapcsolója kontakthibás. |
Az üzemanyag oktánszáma nem megfelelő. |
|
Az üzemanyag rendszer meghibásodására utal, a tank levegőztetője nem lett kinyitva, eltömődött a szűrő, lelevegősödött a rendszer, vizes az üzemanyag. |
| Mire utalhat, ha a kipufogó füst színe kékes árnyalatú? |
Kenőolaj került az égéstérbe, esetlegesen a dugattyúgyűrűk kopása, törése miatt. |
Oxigénszegény az égés a motorban. Lehetséges, hogy a levegőszűrő eltömődött. |
Az üzemanyag cetánszáma nem megfelelő. |
|
Kenőolaj került az égéstérbe, esetlegesen a dugattyúgyűrűk kopása, törése miatt. |
| Mire utalhat, ha a kipufogógáz fehéres színű? |
Víz került az égéstérbe esetlegesen a hengerfej tömítés sérülése miatt, vagy vizes az üzemanyag. |
Oxigénszegény az égés a motorban. Lehetséges, hogy a levegőszűrő eltömődött. |
Az üzemanyag cetánszáma nem megfelelő. |
|
Víz került az égéstérbe esetlegesen a hengerfej tömítés sérülése miatt, vagy vizes az üzemanyag. |
| Mire utalhat, ha a kipufogó gázok erős fekete színűek? |
Tökéletlen égés a motorban, általában oxigén szegény állapotra utal. A levegőszűrő cserére szorulhat. |
Kenőolaj került az égéstérbe, esetlegesen a dugattyúgyűrűk kopása, törése miatt. |
Víz került az égéstérbe esetlegesen a hengerfej tömítés sérülése miatt, vagy vizes az üzemanyag. |
|
Tökéletlen égés a motorban, általában oxigén szegény állapotra utal. A levegőszűrő cserére szorulhat. |
| Kétkörös hűtés rendszerű hajóban a belső víz hőmérséklete indítás után az üzemi fölé emelkedik. Mi lehet az oka? |
A termosztát nem nyit ki, valamelyik szivattyú nem működik, eltömődött a külső hűtőkör. |
A termosztát idő előtt kinyitott, eltömődött a belső kör szívónyílása. |
A belső kör vízszűrője eltömődött, túl magas a külső víz hőmérséklete. |
|
A termosztát nem nyit ki, valamelyik szivattyú nem működik, eltömődött a külső hűtőkör. |
| Mit szolgál a hajók kormányrendszerébe beépített áttétel rendszer? |
Nagyobb méretű illetve nagyobb sebességű hajókon a kormányzáshoz szükséges nagyobb erőt biztosítja. |
Tehermentesíti a kormánylapát felfüggesztését. |
A kormánylapát kitérítési szögtartományát növeli. |
|
Nagyobb méretű illetve nagyobb sebességű hajókon a kormányzáshoz szükséges nagyobb erőt biztosítja. |
| Mire szolgál a hajtómű? |
A motor nyomatékának és fordulatszámának, illetve a tengelyrendszer forgási irányának megváltoztatására szolgál. |
A motor fordulatszámától függően beállítja a nyomatékot. |
A állítható szárny állásszögű hajócsavarok esetében a hajócsavar szárnyainak állítását végzi. |
|
A motor nyomatékának és fordulatszámának, illetve a tengelyrendszer forgási irányának megváltoztatására szolgál. |
| Az alábbiak közül melyik a hajtási lánc eleme? |
Csavartengely. |
Kormánytengely. |
Motortartó bak. |
|
Csavartengely. |
| Mi a tömszelence feladata? |
A csavartengely hajótestből való kivezetésénél a vízzáró tömítést biztosítja. |
A hajó motor rögzítésének rezgéscsillapító eleme. |
A külső köri hűtővíz hajótesten való kivezetésekor a tömítést biztosítja. |
|
A csavartengely hajótestből való kivezetésénél a vízzáró tömítést biztosítja. |
| Melyek a horgonycsörlő meghatározó paraméterei? |
A teljesítmény, vonóerő, súlytartó képesség, a vontatási sebesség, a lánc/kötél vastagsága amit kezelni tud és a szerkezet önsúlya. |
A horgonykapa méret, tolóerő, a vontatási sebesség, a lánc/kötél vastagsága, amit kezelni tud. |
A teljesítmény, a vonóerő, súlytartó sebesség, a vontatási sebesség, a horgonyszár hossza amit kezelni tud és a szerkezet önsúlya. |
|
A teljesítmény, vonóerő, súlytartó képesség, a vontatási sebesség, a lánc/kötél vastagsága amit kezelni tud és a szerkezet önsúlya. |
| Mit célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? |
Belső hűtővíz fagyállóságának ellenőrzése. |
Dugattyúk kiszerelése és bezsírozása. |
Vízcsövek szelepeinek, csapjainak kiszerelése. |
|
Belső hűtővíz fagyállóságának ellenőrzése. |
| Mit célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? |
A hengerekbe kevés friss kenőolaj betöltése. |
A hűtővíz rendszer feltöltése kenőolajjal. |
A forgattyús ház feltöltése desztillált vízzel. |
|
A hengerekbe kevés friss kenőolaj betöltése. |
| Mit célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? |
A karburátorból a benzin leengedése. |
A kiegyenlítő tartályból a gázolaj leengedése. |
A motor felfüggesztésének fellazítása. |
|
A karburátorból a benzin leengedése. |
| Mit célszerű téli konzerváláskor elvégezni az alábbiak közül? |
Bowdenek, huzalozások tisztítása, olajozása, zsírzása. |
Az akkumulátor kikötése és az elektrolit lecserélése. |
Kipufogó és szívó szelepek nyitott állapotban való rögzítése. |
|
Bowdenek, huzalozások tisztítása, olajozása, zsírzása. |
| Horgony felszedése közben hogyan csökkenthetjük az elektromos csörlő terhelését? |
A horgonycsörlő működtetése közben a főgéppel lassú előremenetet alkalmazva csökkenthetjük a lánc és a csörlő terhelését. |
A hajóval a horgony fölé állunk, és ezt követően kezdjük meg a csörlővel beszedni a horgonyláncot. |
A hajóval áthajózunk a horgony fölött, majd amint a horgony felszakadt megállítjuk a hajót a mederhez képest, és a csörlő segítségével felhúzzuk a horgonyt. |
|
A horgonycsörlő működtetése közben a főgéppel lassú előremenetet alkalmazva csökkenthetjük a lánc és a csörlő terhelését. |
| Mit nevezünk víziútnak? |
A vízi közlekedés pályái a víziutak, amelyek természetesek (folyók, tavak, tengerek) és mesterségesek (hajózó csatornák, mesterséges tavak) lehetnek. |
Vízi útnak a vízterület felett átívelő hidakat, a vízterületet átszelő kompjáratok útvonalait és a vízterület alatt húzódó alagutakat nevezzük. |
Vízi útnak csak a mesterségesen kialakított vízterületet (például csatorna) nevezzük, ahol a hajózás lehetséges. |
|
A vízi közlekedés pályái a víziutak, amelyek természetesek (folyók, tavak, tengerek) és mesterségesek (hajózó csatornák, mesterséges tavak) lehetnek. |
| Hogyan jellemezzük az alsó-szakasz jellegű folyóvizet? |
Viszonylag kis esésű, hordaléklerakások útján létrejött szigetekkel megtűzdelt, széles mederrel rendelkező. |
Közepes szélességű, viszonylag nagyobb vízmélységgel, nagyobb kanyarívekkel rendelkező, és közepes vízsebességű. |
Nagy esésű, vízsebességű, szűk kanyarokkal tarkított, kis vízmélységű és szűkebb meder keresztmetszetű. |
|
Viszonylag kis esésű, hordaléklerakások útján létrejött szigetekkel megtűzdelt, széles mederrel rendelkező. |
| Az alábbiak közül mit nevezünk egy víziút dinamikai jellemzőjének? |
A vízállás, a gázlómélység, a vízsebesség. |
A legkisebb kanyarulati sugár, a hajóút legkisebb szélessége, a legkisebb szabad űrszelvény méret. |
A víziút hossza, a tengerszint feletti magassága és esése. |
|
A vízállás, a gázlómélység, a vízsebesség. |
| Mit nevezünk hajóútnak? |
A víziutakon rendszerint bójákkal és fényjelzésekkel a tájékozódást elősegítő jelzésekkel kitűzött, a hajóforgalom számára fenntartott területet. |
A víziutakon kívüli, kevésbé forgalmas, a hajóforgalom számára fenntartott területet. |
A kikötőből a víziútig tartó, rendszerint egy irányú közlekedést biztosító vízterület. |
|
A víziutakon rendszerint bójákkal és fényjelzésekkel a tájékozódást elősegítő jelzésekkel kitűzött, a hajóforgalom számára fenntartott területet. |
| Igaz e, hogy Magyarország nemzetközi víziútja a Duna, Tisza és a Dráva? |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
Hamis. |
| Mi a víziút? |
A víziközlekedés pályája, a folyók, csatornák és tavak – miniszteri rendeletben víziúttá nyilvánított – szakasza vagy része. |
Víziút minden olyan állami kezelésben álló folyó, tó és csatorna, amely geometriai méreteinél fogva időszakos vagy állandó jelleggel hajózásra alkalmas. |
Csak azt a vízterületet tekintjük víziútnak, ami hajózási jelekkel ki van tűzve. |
|
A víziközlekedés pályája, a folyók, csatornák és tavak – miniszteri rendeletben víziúttá nyilvánított – szakasza vagy része. |
| A víziutakon az állam garantálja a víziút osztálya szerinti vízmélység mindenkori rendelkezésre állását? |
Nem. |
Igen. |
|
|
Nem. |
| Mit nevezünk a térkép méretarányának? |
A kicsinyítés mértékét térképi méretaránynak nevezzük, amely megadja, hogy a térképlapon mekkora területet ábrázolnak. |
A nagyítás mértékét térképi méretaránynak nevezzük, amely megadja, hogy a térképen milyen tereptárgyakat ábrázolnak. |
A kicsinyítés mértékét térképi méretaránynak nevezzük, amely megadja, hogy milyen térképi vetület alapján készült a térkép. |
|
A kicsinyítés mértékét térképi méretaránynak nevezzük, amely megadja, hogy a térképlapon mekkora területet ábrázolnak. |
| Mit jelent a térképen az M 1:10000 jelzés? |
A térképen 1 cm távolság a valóságban 100 méter. |
A térképen 1 cm távolság a valóságban 1 kilométer. |
A térképen 1 cm távolság a valóságban 10000 méter. |
|
A térképen 1 cm távolság a valóságban 100 méter. |
| Mit jelent a térképen az M 1:25000 jelzés? |
A térképen 4 cm távolság a valóságban 1 kilométer. |
A térképen 2,5 cm távolság a valóságban 1 kilométer. |
A térképen 1 cm távolság a valóságban 2,5 kilométer. |
|
A térképen 4 cm távolság a valóságban 1 kilométer. |
| Merre található az északi irány a térképeken, ha külön erre utaló jelölést nem látunk rajta? |
A térkép felső éle felé. |
A térkép alsó éle felé. |
A méretaránytól függően vagy jobbra vagy balra esik az északi irány. |
|
A térkép felső éle felé. |
| A vízmércéken mért vízállásból mire lehet következtetni? |
A merülési korlátozásokkal érintett területeken mérhető vízmélységekre. |
A vízmérce szelvényében fennálló legnagyobb vízmélységre. |
Arra, hogy az adott víziút apadó- vagy áradó jellegű fázisban van. |
|
A merülési korlátozásokkal érintett területeken mérhető vízmélységekre. |
| Igaz e, hogy Buda a Duna jobb partján található? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
Igaz. |
| A GPS helyzetmeghatározás minden körülmények között lehetséges? |
Nem. |
Igen. |
|
|
Nem. |
| Mit nevezünk a folyókon hegymenetnek? |
A folyó forrása felé való haladást jelenti. |
A folyó torkolata felé való haladást jelenti |
A folyókon a hegymenet irányát a hatóságok állapítják meg. |
|
A folyó forrása felé való haladást jelenti. |
| Mit nevezünk a folyókon völgymenetnek? |
Általánosan a folyó torkolata felé történő haladás. |
A folyó forrása felé való haladást jelenti. |
A folyókon a völgymenet irányát a hatóságok állapítják meg. |
|
Általánosan a folyó torkolata felé történő haladás. |
| Folyón a hajó orra a folyásiránnyal szemben mutat, a parthoz képest a folyásirányban mozog, a hajtása előrementbe kapcsolt. Hegymenőnek, vagy völgymenőnek számít a víziközlekedési szabályok szerint? |
Hegymenőnek. |
Völgymenőnek. |
Egyiknek sem, az ilyen hajó a közlekedés szempontjából veszteglő, hiszen ez a helyzet csakis horgonyzáskor fordulhat elő. |
|
Hegymenőnek. |
| Mi a vízállás? |
A vízszint magassága illetőleg mélysége a vízmérce nulla-pontjának, mint viszonyítási pontnak a szintjétől. |
Állóvizeken, tavakon az áramlásoktól mentes vízterület a vízállás. |
A vízszint magassága illetőleg mélysége a vízmérce legalsó pontjának, mint viszonyítási pontnak a szintjétől. |
|
A vízszint magassága illetőleg mélysége a vízmérce nulla-pontjának, mint viszonyítási pontnak a szintjétől. |
| Hogyan mérjük a vízállást? |
A vízterületen elhelyezett vízmércéről tudjuk leolvasni. |
Hajóról minden nap ultrahangos vízmélység mérővel mérik le. |
Az aktuális vízhozamból számolják ki. |
|
A vízterületen elhelyezett vízmércéről tudjuk leolvasni. |
| Milyen jelölésekkel rendelkezik a vízmérce? |
2 centiméteres osztás és deciméteres számozás. |
5 centiméteres osztás és deciméteres számozás. |
Egy centiméteres osztás és 5 centiméteres számozás. |
|
2 centiméteres osztás és deciméteres számozás. |
| Milyen vízállást olvas le az ábrán látható vízmércéről? |
56 centiméter |
5,6 centiméter |
56 deciméter |
 |
56 centiméter |
| Milyen vízállást olvas le az ábrán látható vízmércéről? |
48 centiméter |
4,8 centiméter |
48 deciméter |
 |
48 centiméter |
| Milyen vízállást olvas le az ábrán látható vízmércéről? |
2 deciméter és 6 centiméter |
26 deciméter |
2,6 centiméter |
 |
2 deciméter és 6 centiméter |
| Hol mérik a Balatonon a hivatalos vízállást? |
Siófokon |
Balatonfüreden |
Tihanynál |
|
Siófokon |
| Alapvetően mitől függ egy folyó vízhozama? |
A vízgyűjtő terület nagyságától és a vízgyűjtő területről lefolyó víz mennyiségétől. |
A mellék folyók számától, a torkolat távolságától. |
A folyó gázlóinak számától, a hidak pilléreinek méretétől és elhelyezkedésétől. |
|
A vízgyűjtő terület nagyságától és a vízgyűjtő területről lefolyó víz mennyiségétől. |
| Milyen vízállás kategóriákat ismerünk? |
Megkülönböztetünk kisvizet, középvizet és magas vizet, továbbá árvizet |
Megkülönböztetünk alsó vizet, középvizet és felső vizet, továbbá árvizet. |
Megkülönböztetünk mellékvizet, felvizet, alvizet és közepes vizet. |
|
Megkülönböztetünk kisvizet, középvizet és magas vizet, továbbá árvizet |
| Mit nevezünk vízjárásnak? |
A vízhozam és a vízállás többé-kevésbé szabályszerű ingadozását. |
A folyó mederkeresztmetszetén időegység alatt átfolyó víz mennyiségét. |
A mederben a vízszint magasságát. |
|
A vízhozam és a vízállás többé-kevésbé szabályszerű ingadozását. |
| Mi jellemzi a folyó sodorvonalának és a folyó középvonalának viszonyát? |
Ezek az un. inflexiós pontban metszik egymást. |
Ezek mindig egy vonalba esnek. |
Ezek sohasem metszik egymást. |
|
Ezek az un. inflexiós pontban metszik egymást. |
| Mi a sodorvonal? |
A vízfolyások legnagyobb áramlási sebességű pontjait összekötő vonal. |
A vízfolyások legmélyebb pontjait összekötő vonal. |
A vízfolyások legkisebb áramlási sebességű pontjait összekötő vonal. |
|
A vízfolyások legnagyobb áramlási sebességű pontjait összekötő vonal. |
| Mi hozhat létre áramlatokat a tavakon? |
A folyamatosan egy irányból fújó szél, vagy folyó befolyás. |
A meder lejtése és a vízmélység különbség. |
A vízhőfok különbségek az egyes vízterületek között, valamint a vízkivételi művek hatásai. |
|
A folyamatosan egy irányból fújó szél, vagy folyó befolyás. |
| Hogyan változik a folyóvíz sebessége mederszűkületben? |
A vízfolyás sebessége felgyorsul. |
A vízfolyás sebessége lelassul. |
A vízfolyás sebessége nem változik. |
|
A vízfolyás sebessége felgyorsul. |
| Mi a limány jellemzője? |
Rendellenes, sokszor a folyó folyási irányával ellentétes irányú áramlás. |
Az álló vizek, tavak áramlást végző területei. |
Rendkívül sebes áramlási szakasz a folyóvízen. |
|
Rendellenes, sokszor a folyó folyási irányával ellentétes irányú áramlás. |
| Mit tapasztalunk duzzasztóműhöz völgymenetben közeledve? |
A vízfolyás sebessége lecsökken, a vízmélység megnövekszik, és a meder kiszélesedik. |
A vízfolyás sebessége felgyorsul, a vízmélység lecsökken, és a meder kiszélesedik. |
A vízfolyás sebessége és a vízmélység lecsökken, a meder összeszűkül. |
|
A vízfolyás sebessége lecsökken, a vízmélység megnövekszik, és a meder kiszélesedik. |
| Duzzasztómű környezetében általában a folyó melyik részén hajózunk? |
Al- és felvízen a zsilip oldali partok mentén. |
A duzzasztómű felett a folyót teljes szélességében hajózható, az alvízi oldalon a zsilip oldali part mentén hajózunk. |
A duzzasztómű alvízi oldalán a folyó teljes szélességében jól hajózható, a felvízen a zsilip oldali part mentén hajózunk. |
|
Al- és felvízen a zsilip oldali partok mentén. |
| Mi az uralkodó szélirány a Balatonon? |
Észak-nyugati |
Dél-keleti |
Észak-keleti |
|
Észak-nyugati |
| Mitől függ a szél hajóra gyakorolt hatása? |
A szél sebességétől, a szélnek kitett felület nagyságától, a hajó vízbe merülő részének méretétől. |
A szél irányától, a hajó sebességétől, a vízmélységtől. |
A szél sebességétől, a hajó kormányképességétől, a hajó alatti víz mélységétől. |
|
A szél sebességétől, a szélnek kitett felület nagyságától, a hajó vízbe merülő részének méretétől. |
| Milyen skálát használunk a szél erősség becslésére? |
Beaufort skálát. |
Fahrenheit skálát. |
Coriolis skálát. |
|
Beaufort skálát. |
| Merre fúj az észak-keleti szél? |
Dél-nyugatra |
Észak -keletre |
Északról fúj keletre |
|
Dél-nyugatra |
| Merre fúj a dél-keleti szél? |
Észak-nyugatra |
Délről fúj keletre. |
Dél-keletre |
|
Észak-nyugatra |
| Adja meg az északi szél irányát fokban! |
0 fok |
180 fok |
270 fok |
|
0 fok |
| Adja meg a dél-keleti szél irányát fokban! |
135 fok |
90 fok |
45 fok |
|
135 fok |
| Adja meg a nyugati szél irányát fokban! |
270 fok |
90 fok |
225 fok |
|
270 fok |
| Hány fokozatú a belvízen használt, alap Beaufort skála? |
13 fokozatú. |
10 fokozatú. |
8 fokozatú. |
|
13 fokozatú. |
| Melyik a hidegfront jellemzője? |
Érkezése előtt a légnyomás mindig csökken, utána gyakran igen gyorsan emelkedik. |
A légnyomás az érkezése előtt mindig erősen süllyed, átvonulása után általában nem változik. |
Érkezése előtt a légnyomás mindig emelkedik utána gyakran igen gyorsan csökken. |
|
Érkezése előtt a légnyomás mindig csökken, utána gyakran igen gyorsan emelkedik. |
| Melyik a melegfront jellemzője? |
A légnyomás az érkezése előtt mindig erősen süllyed, átvonulása után általában nem változik. |
Érkezése előtt a légnyomás mindig csökken, utána gyakran igen gyorsan emelkedik. |
Érkezése előtt a légnyomás mindig emelkedik utána gyakran igen gyorsan csökken. |
|
A légnyomás az érkezése előtt mindig erősen süllyed, átvonulása után általában nem változik. |
| Melyik meteorológiai jelenség sematikus ábrázolását látja a képen? |
Hidegfront |
Melegfront. |
Ciklon. |
 |
Hidegfront |
| Melyik meteorológiai jelenség sematikus ábrázolását látja a képen? |
Melegfront |
Hidegfront |
Ráfutó szél |
 |
Melegfront |
| Mit nevezünk ködnek? |
A levegőben állandóan jelenlévő vízgőz, vagyis páratartalom kicsapódási formáját. |
A levegőben állandóan jelenlevő gázok kicsapódási formáját. |
A levegőben állandóan jelenlévő vízgőz nulla fok alatti megszilárdult megjelenése. |
|
A levegőben állandóan jelenlévő vízgőz, vagyis páratartalom kicsapódási formáját. |
| Mit nevezünk harmatpontnak? |
Azt a hőmérséklet, melyre az adott légtömegnek le kell hűlnie ahhoz, hogy a benne lévő vízgőz vízzé kicsapódjon. |
Az a páratartalom érték, amikor az adott légtömegben lévő vízgőz vízzé csapódik ki. |
Az a légnyomás érték, amikor az adott légtömegben lévő vízgőz vízzé csapódik ki. |
|
Azt a hőmérséklet, melyre az adott légtömegnek le kell hűlnie ahhoz, hogy a benne lévő vízgőz vízzé kicsapódjon. |
| Minek nevezzük azt a jelenséget, amikor a kásás jégből kezdenek kialakulni a nagyobb jégtáblák. |
Elsődleges jégzajlás. |
Másodlagos jégzajlás. |
Jégtorlasz. |
|
Elsődleges jégzajlás. |
| Minek nevezzük azt a jelenséget, amikor az összeállt jégtáblákból, összefüggő jégtakaróból letöredeznek kisebb jégtáblák és a víz felszínén sodródnak. |
Másodlagos jégzajlás. |
Elsődleges jégzajlás. |
Rianás. |
|
Másodlagos jégzajlás. |
| Befolyásolja-e a vízszennyezés a jégképződés folyamatát? |
Igen, általában lassítja a folyamatot. |
Igen, általában gyorsítja a folyamatot. |
Nem befolyásolja. |
|
Igen, általában lassítja a folyamatot. |
| Melyik vízterületeinken működik vihar előrejelző szolgálat? |
Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó. |
Balaton, a Duna budapesti szakasza, Tisza folyó. |
Balaton, Tisza-tó, Hármas-Kőrös duzzasztott részei. |
|
Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó, Tisza-tó. |
| Melyik állítás jellemző a viharjelzésre az alábbiak közül? |
Szezonálisan üzemel. |
Egész évben üzemel. |
Csak napkeltétől napnyugtáig üzemel. |
|
Szezonálisan üzemel. |
| A viharjelző rendszer jelzőfényei hányszor villannak fel egy perc leforgása alatt első- és másodfokú jelzés esetén? |
45 , 90 |
30 , 60 |
60 , 30 |
|
45 , 90 |
| Érdemes-e útitervet készíteni: |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Mit értünk útiterv készítés alatt? |
Az utazás megkezdése előtt felmérjük egyik pontból a másikba való eljutás során felmerülő akadályok leküzdésének módját és a készletek utánpótlási lehetőségét. |
A térképen berajzoljuk a indulási helyünk, és a végcélunk közti egyenest. |
A téli időszakban eltervezzük és le is írjuk, hogy nyáron hova megyünk el hajózni. |
|
Az utazás megkezdése előtt felmérjük egyik pontból a másikba való eljutás során felmerülő akadályok leküzdésének módját és a készletek utánpótlási lehetőségét. |
| Hosszabb útra indulva kishajóval, célszerű-e útvonaltervet készíteni? |
Nem kötelező, de érdemes. |
Több napos út esetén kötelező. |
|
|
Nem kötelező, de érdemes. |
| Melyek egyéni mentőeszközök? |
Mentő mellény, mentő patkó, mentő gyűrű. |
Mentőcsónak, mentő pad. |
Dobókörte kötéllel, szapoly |
|
Mentő mellény, mentő patkó, mentő gyűrű. |
| Melyek kollektív mentőeszközök? |
Mentőcsónak, mentő pad. |
Mentő mellény, mentő patkó, mentő gyűrű. |
Tűzponyva, lékponyva. |
|
Mentőcsónak, mentő pad. |
| Hínáros vízbe esve mi a helyes viselkedés? |
A lehető legkevesebb mozgással kell haladni, a karra, lábra tekeredett hínár szárakat le kell tépni. |
Le kell úszni a víz alá, és a tövénél kihúzni a hínárt. |
Ugyanúgy kell úszni benne, mint hínár mentes vízben. |
|
A lehető legkevesebb mozgással kell haladni, a karra, lábra tekeredett hínár szárakat le kell tépni. |
| Mire következtet, ha egy hajót állandó orrszög alatt lát, és útvonaluk keresztezi egymást? |
Ha egyikünk sem változtat menetirányán, vagy sebességén össze fogunk ütközni. |
A másik hajó horgonyon vagy bóján áll, és a parallaxis hiba miatt látom keresztezőnek az útvonalat. |
Egyikünknek sem szabad változtatni útirányán és sebességén, mert így elkerüljük az összeütközést. |
|
Ha egyikünk sem változtat menetirányán, vagy sebességén össze fogunk ütközni. |
| Mit hívunk orrszögnek? |
A hajó hossztengelye, valamint a hajó és a céltárgyat összekötő egyenes által bezárt szög a hajó orrától mérve. |
A hajó hossztengelye, valamint a hajó és a céltárgyat összekötő egyenes által bezárt szög a hajó farától mérve. |
A hajó kereszttengelye, és a fedélzet síkjának szöge az orr irányába nézve. |
|
A hajó hossztengelye, valamint a hajó és a céltárgyat összekötő egyenes által bezárt szög a hajó orrától mérve. |
| Lékesedés esetén mit lehet tenni, ha nem sikerül a vízbetörést elhárítani és a hajó gyorsan süllyed? |
Partra kell futtatni a hajót ott, ahol erre alkalmas a part kiképzés. |
Amint ez bebizonyosodik, azonnal el kell hagyni a hajót. |
A legrövidebb időn belül horgonyt kell dobni. |
|
Partra kell futtatni a hajót ott, ahol erre alkalmas a part kiképzés. |
| Mi az elsősegélynyújtás célja? |
Az élet megmentése, további egészségkárosodás megakadályozása, gyógyulás elősegítése. |
A társadalmi és erkölcsi normának megfelelően viselkedni a balesetet szenvedett közelében. |
A mentőket riasztani, és még a mentők kiérkezése előtt a baleset helyszínére érni, hogy mi tájékoztathassuk a kiérkező mentőket. |
|
Az élet megmentése, további egészségkárosodás megakadályozása, gyógyulás elősegítése. |
| Köteles-e a hajó vezetője elsősegélyt nyújtani? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Köteles-e a hajó vezetője gondoskodni arról, hogy a beteg a legközelebbi alkalmas helyen, egészségügyi ellátásban részesülhessen? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Köteles-e mindenki a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Változhat-e az újraélesztési protokoll? |
Igen, 5 évenként felülvizsgálják a statisztikák, klinikai tanulmányok és az újabb eszközök, gyógyszerek alapján. |
Nem, mert a jól bevált módszeren nem kell és nem is szabad változtatni. |
Nincs újraélesztési protokoll, ezért nem is változhat. |
|
Igen, 5 évenként felülvizsgálják a statisztikák, klinikai tanulmányok és az újabb eszközök, gyógyszerek alapján. |
| Milyen számon kell a mentőket értesíteni? |
104, vagy 112. |
105, vagy 112. |
107, vagy 112. |
|
104, vagy 112. |
| Hogyan biztosítunk átjárható légutat? |
A fejet a hajas fejbőr kezdeténél, és az állnál megfogva hátra hajtjuk. |
Két ujjal kihúzzuk a nyelvet és gondoskodunk róla, hogy ne kerülhessen vissza a szájüregbe. |
Az elsősegély dobozban található intubáló szett segítségével. |
|
A fejet a hajas fejbőr kezdeténél, és az állnál megfogva hátra hajtjuk. |
| Hogyan vizsgáljuk a légzést? |
Fülünket a sérült szája elé helyezve figyeljük a mellkas mozgást. |
A sérült mellé fekszünk, mert így tudjuk a legjobban megfigyelni a mellkas mozgást. |
A sérült szája és orra elé tollpihét, vagy hasonló tárgyat teszünk. |
|
Fülünket a sérült szája elé helyezve figyeljük a mellkas mozgást. |
| "Mit nevezünk ""hármas érzékelésnek""?" |
A sérült mellkas mozgását látom, a levegő áramlását érzem és hallom. |
A sérültet háromszor megvizsgálom, hogy biztos legyek az állapotában. |
A látás, hallás, szaglás alapján osztályozzuk a sérülteket. |
|
A sérült mellkas mozgását látom, a levegő áramlását érzem és hallom. |
| Mikor kielégítő a légzés? |
Ha 10 másodperc alatt legalább 2 légző mozgást figyelünk meg. |
Ha 10 másodperc alatt legalább 3 légző mozgást figyelünk meg. |
Ha 10 másodperc alatt legfeljebb 1 légző mozgást figyelünk meg. |
|
Ha 10 másodperc alatt legalább 2 légző mozgást figyelünk meg. |
| Mit nevezünk mellkas kompressziónak? |
Újraélesztésnél a mellkas ütemes lenyomását és felengedését nevezzük így. |
Fulladásnál a tüdőben lévő nyomásnövekedést hívjuk így. |
Fulladásnál a légszomjat hívjuk így. |
|
Újraélesztésnél a mellkas ütemes lenyomását és felengedését nevezzük így. |
| Felnőtt újraélesztésnél milyen mélyen kell a mellkast lenyomni? |
Kb. 5-6 cm. |
Kb. 1-2 cm. |
Kb. 12-15 cm |
|
Kb. 5-6 cm. |
| Újraélesztésnél milyen mélyen kell a mellkast benyomni? |
A mellkas keresztmetszetének 1/3-áig. |
A mellkas keresztmetszetének 1/6-áig. |
A mellkas keresztmetszetének 1/2-áig. |
|
A mellkas keresztmetszetének 1/3-áig. |
| Milyen testhelyzetben kell a mellkaskompressziót végezni? |
A sérült mellé térdelve, nyújtott karokkal, felsőtestből mozogva. |
A sérült mellé guggolva, nyújtott könyökkel combból rugózva. |
A sérült mellé térdelve, hajlított kézzel, karból nyomva. |
|
A sérült mellé térdelve, nyújtott karokkal, felsőtestből mozogva. |
| Újraélesztésnél a két kézfejet ujjaknál összekulcsolva az alsó tenyér párnás részét a mellkas középvonalára a szegycsont alsó harmadára helyezve a férfi mellbimbók vonalában kell a mellkast lenyomni. |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
Igaz. |
| Újraélesztésnél a kezünket ökölbe szorítva erőteljes ütéseket kell mérni a mellkasra, percenként 100-120 -szor. |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
Hamis. |
| Újraélesztésnél a test középvonalában a bordaív aljának vonalában kell erőteljes ütéseket kell mérni, percenként 100 -szor. |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
Hamis. |
| Percenkét hány lenyomásra kell törekedni a mellkaskompresszió során? |
100-120 |
2-30 |
220-230 |
|
100-120 |
| Mellkas kompressziónál a mellkast mindig teljesen fel kell engedni. |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
Igaz. |
| Mellkas kompressziónál a mellkast sosem szabad teljesen felengedni. |
Hamis. |
Igaz. |
|
|
Hamis. |
| Mennyi mellkaskompressziót kell végezni egymás után? |
30 |
2 |
100 |
|
30 |
| Legfeljebb mennyi ideig szüneteltethetjük a mellkas kompressziót? |
5-10 másodperc |
15-20 másodperc |
25-30 másodperc |
|
5-10 másodperc |
| 30 mellkas kompresszió után mennyi befúvást kell végezni? |
2 |
1 |
3 |
|
2 |
| Szájból szájba vagy szájból orrba kell a befúvást végrehajtani? |
Mindkét módszer elfogadott. |
Szájból szájba. |
Szájból orrba. |
|
Mindkét módszer elfogadott. |
| Mit kell tenni, ha több segítségnyújtó is van a közelben? |
A segítség nyújtók két percenként váltják egymást, a kompressziót és a befúvást ugyanaz a segítségnyújtó hajtja végre. |
A segítségnyújtók kiválasztják maguk közül a legrátermettebbet, és az a segítségnyújtó végzi a kompressziót és a befúvást a segítség megérkezéséig. |
Annak az segítségnyújtónak aki először a helyszínre ért, a később érkezőket el kell küldenie, és egyedül kell végeznie a kompressziót és a befúvást. |
|
A segítség nyújtók két percenként váltják egymást, a kompressziót és a befúvást ugyanaz a segítségnyújtó hajtja végre. |
| Végezheti-e a befúvást az egyik, a kompressziót a másik segítségnyújtó. |
A páros munkára csak a kiképzett hivatásos ellátók vállalkozzanak akik képesek időveszteség nélkül összehangolni munkájukat. |
Ez az ellátási mód ajánlott a kezdő elsősegélynyújtóknak. |
Ez az ellátási mód Magyarországon kifejezetten tiltott. |
|
A páros munkára csak a kiképzett hivatásos ellátók vállalkozzanak akik képesek időveszteség nélkül összehangolni munkájukat. |
| Több sérült esetén mi a helyes ellátási sorrend? |
1. Eszméletlen, 2. Vérző, 3. Zúzódást szenvedett. |
1. Vérző, 2. Eszméletlen, 3. Zúzódást szenvedett. |
1. Eszméletlen, 2. Zúzódást szenvedett, 3. Vérző. |
|
1. Eszméletlen, 2. Vérző, 3. Zúzódást szenvedett. |
| Több sérült esetén mi a helyes ellátási sorrend? |
1. Erős vérzés, 2. Nyílt comb törés, 3. Klinikai halott. |
1. Nyílt comb törés, 2. Erős vérzés, 3. Klinikai halott. |
1. Klinikai halott, 2. Erős vérzés, 3. Nyílt comb törés. |
|
1. Erős vérzés, 2. Nyílt comb törés, 3. Klinikai halott. |
| Több sérült esetén mi a helyes ellátási sorrend? |
1. Harmad fokú égés, 2. Zavart tudatú, 3. Horzsolások. |
1. Zavart tudatú, 2. Harmad fokú égés, 3. Horzsolások. |
1. Harmad fokú égés, 2. Horzsolások, 3. Zavart tudatú. |
|
1. Harmad fokú égés, 2. Zavart tudatú, 3. Horzsolások. |
| Igaz-e, hogy a törés, a rándulás és a ficam tünetei és ellátása hasonlóak? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
Igaz. |
| Melyik sérülésre igaz az állítás? A csontszövet folytonossága megszakad. |
Törés. |
Rándulás. |
Ficam. |
|
Törés. |
| Melyik sérülésre igaz az állítás? A két csontvég kimozdul a helyéről, az ízületi tok és szalag megnyúlik, vagy elszakad, azonban az ízületi felszínek a helyükön maradnak. |
Rándulás. |
Törés. |
Ficam. |
|
Rándulás. |
| Melyik sérülésre igaz az állítás? Az erőbehatás végén a csontvégek az ízületi vápából kimozdulva rendellenes pozícióban maradnak. |
Ficam. |
Rándulás. |
Törés. |
|
Ficam. |
| Mely állítások igazak a törés, rándulás ficam ellátására. |
Mozgatási tilalom, jegelés, borogatás, rögzítés. |
Masszírozás, ékszerek eltávolítása, a sérült testrész melegen tartása. |
Helyre rakás, sínbe rakás, izolációs fóliába tekerés, |
|
Mozgatási tilalom, jegelés, borogatás, rögzítés. |
| Melyik vérzésre igaz az állítás? Gyenge intenzitású, nem ritkán csupán kisebb cseppekben jelentkezik a sérült bőrfelületen. |
Kapilláris/hajszáleres. |
Vénás/visszeres |
Artériás/ütőeres |
|
Kapilláris/hajszáleres. |
| Melyik vérzésre igaz az állítás? A vérzés intenzitása erős is lehet, a vér színe rendszerint sötétpiros. |
Vénás/visszeres |
Kapilláris/hajszáleres. |
Artériás/ütőeres |
|
Vénás/visszeres |
| Melyik vérzésre igaz az állítás? A vérzés tipikus jellemzője az élénkpiros, lüktető sugárban távozó vér. |
Artériás/ütőeres |
Kapilláris/hajszáleres. |
Vénás/visszeres |
|
Artériás/ütőeres |
| Melyik vérzéstípus ellátásának lényege a fedőkötés? |
Kapilláris/hajszáleres. |
Vénás/visszeres |
Artériás/ütőeres |
|
Kapilláris/hajszáleres. |
| Melyik vérzéstípus ellátásának lényege a nyomókötés? |
Vénás/visszeres |
Kapilláris/hajszáleres. |
Artériás/ütőeres |
|
Vénás/visszeres |
| Melyik vérzéstípus ellátásának lényeges lépése a nyomáspont alkalmazása? |
Artériás/ütőeres |
Kapilláris/hajszáleres. |
Vénás/visszeres |
|
Artériás/ütőeres |
| Mik a belső vérzés tünetei? |
Sápadtság, hideg, nedves bőr, szapora pulzus, szomjúság, fázás. |
Végtag görcsök, levertség, megemelkedett testhőmérséklet, verejtékezés. |
Hasfájás, hasmenés, hányinger, hányás, remegés, gyengeség. |
|
Sápadtság, hideg, nedves bőr, szapora pulzus, szomjúság, fázás. |
| Mik a sokk tünetei? |
Sápadtság, hideg, nedves bőr, szapora pulzus, szomjúság, fázás. |
Végtag görcsök, levertség, megemelkedett testhőmérséklet, verejtékezés. |
Hasfájás, hasmenés, hányinger, hányás, remegés, gyengeség. |
|
Sápadtság, hideg, nedves bőr, szapora pulzus, szomjúság, fázás. |
| Igaz-e, hogy a sokkos állapot mindig életveszélyesnek tekinthető? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
Igaz. |
| Mitől alakul ki a sokkos állapot? |
A szervezet folyadékháztartásának hirtelen megváltozásától. |
A vér látványától. |
Nagy öröm hatására. |
|
A szervezet folyadékháztartásának hirtelen megváltozásától. |
| Medence, vagy gerinc sérültnél lehet-e sokkfektetést alkalmazni? |
Nem. |
Igen. |
|
|
Nem. |
| Kell-e gerinc sérülésre gyanakodnunk magasból leesett sérültnél? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Kell-e gerinc sérülésre gyanakodnunk lépcsőről leesett sérültnél? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Kell-e gerinc sérülésre gyanakodnunk sekély vízbe ugrott sérültnél? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Kell-e gerinc sérülésre gyanakodnunk hirtelen összeeső sérültnél? |
Nem. |
Igen. |
|
|
Nem. |
| Mi a legfontosabb feladat az égési sérülések ellátásánál? |
Hűtés, hőelvonás. |
Mozgatási tilalom. |
Izolációs fólia használata. |
|
Hűtés, hőelvonás. |
| Égési sérülés hűtésére mi a legmegfelelőbb? |
Víz. |
Tejföl. |
Napolaj. |
|
Víz. |
| Igaz-e, hogy égési sérült esetében a ruhákat és ékszereket el kell távolítani. |
Igaz, de az égett területbe ragadt ruhákat/ruhadarabokat nem szabad eltávolítani. |
Igaz, az égett területbe ragadt ruhákat/ruhadarabokat hirtelen kell kirántani a sebből. |
Igaz, de csak az égett területbe ragadt ruhákat/ruhadarabokat kell eltávolítani. |
|
Igaz, de az égett területbe ragadt ruhákat/ruhadarabokat nem szabad eltávolítani. |
| Melyik állítás igaz égési sérülés estében? |
Csak az égett testrészt és környékét kell hűteni. |
Az egész testet kell hűteni. |
Mindig a csuklókat kell hűteni. |
|
Csak az égett testrészt és környékét kell hűteni. |
| Egészítse ki a mondatot! Az égés kiterjedésének mérésére a(z) … szabályt használjuk. |
9-es |
7-es |
5-ös |
|
9-es |
| A napszúrás, vagy a tartós meleg hatására bekövetkezett rosszullét a súlyosabb? |
A tartós meleg hatására. |
A napszúrás. |
Egyforma. |
|
A tartós meleg hatására. |
| Melyek a napszúrás tünetei? |
Fejfájás, hányinger, hányás. |
Kettős látás, tarkómerevség. |
Nincs jellegzetes tünete. |
|
Fejfájás, hányinger, hányás. |
| Napszúrás és meleg okozta rosszullét esetén mi a kezelés módja? |
Árnyékba, szellős helyre kell vinni, lefektetni, meg kell itatni, hűtőborogatást alkalmazni. |
Le kell venni a ruháit és az ékszereit, és stabil oldalfekvésbe kell rakni. |
Izolációs fóliát kell használni. |
|
Árnyékba, szellős helyre kell vinni, lefektetni, meg kell itatni, hűtőborogatást alkalmazni. |
| Mi a hipotermia? |
A testhőmérséklet tartósan 35 fok alá süllyed. |
A betegségektől való kórós félelem. |
A test hőmérséklete tartósan 40 fok fölé emelkedik. |
|
A testhőmérséklet tartósan 35 fok alá süllyed. |
| Mi a hipotermia? |
Kihűlés. |
A betegségektől való kórós félelem. |
Magas vérnyomás. |
|
Kihűlés. |
| Mi a legfontosabb feladat a hipotermiás sérülések ellátásánál? |
További hővesztés gátlása. |
Hűtés, hőelvonás. |
Mozgatási tilalom. |
|
További hővesztés gátlása. |
| Okozhat-e sokkos állapotot a hipotermiás sérült hirtelen felmelegítése? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Okozhat-e hipotermiás állapotot, az égési sérülést szenvedett, vagy lázas beteg túlzott hűtése? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Indokolt-e mérgezés gyanúja esetén a mentőhívás? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Mi a legfontosabb feladat mérgezést szenvedett sérült ellátásánál? |
Mérgezés okának kiderítése, mentőhívás, beteg állapotának figyelése. |
Hányás- és hasmenés csillapítót adni, rendőrt hívni. |
A mérget kiszívni, ellenmérget beadni. |
|
Mérgezés okának kiderítése, mentőhívás, beteg állapotának figyelése. |
| A szén-dioxid könnyebb a levegőnél? |
Nem. |
Igen. |
|
|
Nem. |
| A szén-monoxid könnyebb a levegőnél? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| A szén-dioxid nehezebb a levegőnél? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| A szén-monoxid nehezebb a levegőnél? |
Nem. |
Igen. |
|
|
Nem. |
| Mit kell tenni vélhetően gázzal telített térbe történő belépés előtt? |
Alaposan kiszellőztetni. |
Leguggolni, és így menni be. |
Semmit, mert nem szabad bemenni. |
|
Alaposan kiszellőztetni. |
| Milyen esetben alkalmazunk Heimlich-féle műfogást? |
Fulladó sérültnél. |
Vízből kiemelésnél. |
Spriccelő vérzés elállítására. |
|
Fulladó sérültnél. |
| Mit kell tenni a fulladó sérülttel? |
Erőteljesen a lapockái közé csapni. |
Stabil oldalfekvésbe kell helyezni. |
Gégemetszést kell végrehajtani. |
|
Erőteljesen a lapockái közé csapni. |
| Mit kell tenni a fulladó sérülttel? |
Heimlich-féle műfogást kell alkalmazni. |
Stabil oldalfekvésbe kell helyezni. |
Gégemetszést kell végrehajtani. |
|
Heimlich-féle műfogást kell alkalmazni. |
| Maximum hányszor kell egymás után a fulladó lapockái közé csapni? |
5-ször. |
1-szer. |
10-szer. |
|
5-ször. |
| Maximum hányszor kell egymás után gyomortáji lökést alkalmazni a fulladón? |
5-ször. |
1-szer. |
10-szer. |
|
5-ször. |
| Igaz-e, hogy először 5 lapockák közé mért ütést, majd 5 gyomortáji lökést kell alkalmazni a léguti idegen test távozásáig? |
Igaz. |
Hamis. |
|
|
Igaz. |
| Indokolt-e mentőt hívni, ha sikerült megszüntetni a légúti elzáródást? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Bele lehet-e fulladni sekély vízbe? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Veszélyes-e alkoholos, vagy bódult állapotban vízbe ugrani? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Mi az a növekvő négyszögek módszer, és hol használják? |
Pásztázási módszer vízbe esett felkutatására, melyet tavi körülmények között használnak. |
Pásztázási módszer vízbe esett felkutatására, melyet folyami körülmények között használnak. |
Lékesedés esetén egyre nagyobb lékponyvát kell a lékre helyezni. |
|
Pásztázási módszer vízbe esett felkutatására, melyet tavi körülmények között használnak. |
| A növekvő négyszögek módszer használatakor hogyan változnak a megtett távolságok? |
Minden második derékszögű forduló után az első hosszal növekszik a megtett út. |
Minden második derékszögű forduló után duplázódik a megtett távolság. |
Minden harmadik derékszögű forduló után duplázódik a megtett távolság. |
|
Minden második derékszögű forduló után az első hosszal növekszik a megtett út. |
| Mit lát az ábrán? |
A vízbeesettek keresésére szolgáló eltolt háromszögek módszerét. |
Környezetre ártalmas anyagot szállító hajó megkülönböztető jelzését. |
Hatósági hajó megkülönböztető jelzését. |
 |
A vízbeesettek keresésére szolgáló eltolt háromszögek módszerét. |
| Hol használjuk az alábbi keresési módot? |
Álló vízen. |
Folyó vízen. |
Álló, és folyó vízen egyaránt. |
|
Álló vízen. |
| Az ábrán látható keresési módot hogyan hajtjuk végre? |
A fordulóknál a menetirányunkhoz képest 120 fokkal kell elfordulni, mindig azonos irányban. |
A fordulóknál a menetirányunkhoz képest 60 fokkal kell elfordulni, mindig azonos irányban. |
A fordulóknál a menetirányunkhoz képest 180 fokkal kell elfordulni, mindig azonos irányban. |
|
A fordulóknál a menetirányunkhoz képest 120 fokkal kell elfordulni, mindig azonos irányban. |
| Mit lát az ábrán? |
A vízbeesettek keresésére szolgáló növekvő négyzetek módszerét. |
A diagonális palánkolási mód elvi vázlatát. |
Szendvics szerkezetű műanyag hajó csúszásgátló felületének kiképzését. |
 |
A vízbeesettek keresésére szolgáló növekvő négyzetek módszerét. |
| Hol használjuk az alábbi keresési módot? |
Álló vízen. |
Folyó vízen. |
Álló, és folyó vízen egyaránt. |
|
Álló vízen. |
| Az ábrán látható keresési módot hogyan hajtjuk végre? |
Két egymást követő szakasz egyforma hosszú, a következő kettő egy egységgel hosszabb. |
Két egymást követő szakasz egyforma hosszú, a következő kettő hossza az előző duplája. |
Két egymást követő szakasz egyforma hosszú, a következő kettő egy egységgel rövidebb. |
|
Két egymást követő szakasz egyforma hosszú, a következő kettő egy egységgel hosszabb. |
| Hol használjuk az alábbi keresési módot? |
Folyó vízen. |
Álló vízen. |
Álló, és folyó vízen egyaránt. |
 |
Folyó vízen. |
| Az alábbiak közül melyik keresési módot/módokat használják álló vízen? |
a. és b. |
a. és c. |
c. |
 |
a. és b. |
| Az alábbiak közül melyik keresési módot/módokat használják folyó vízen? |
c. |
a. és b. |
a. |
|
c. |
| Folyamon a szem elől tévesztett bajbajutottat hogyan kell felkutatni? |
A bajbajutott feltételezett helye alá hajózok, majd parttól partig felfelé haladva vizsgálok át egy folyamszakaszt. |
A bajbajutott feltételezett helye fölé hajózok, majd parttól partig lefelé haladva vizsgálok át egy folyamszakaszt. |
Az eltolt háromszögek módszert alkalmazva keresem meg a bajbajutottat. |
|
A bajbajutott feltételezett helye alá hajózok, majd parttól partig felfelé haladva vizsgálok át egy folyamszakaszt. |
| Használható e vízből mentéshez például gumimatrac, vagy egyéb strandeszköz, ha nincs a hajón mentőpatkó, vagy mentőgyűrű? |
Igen, szükség esetén bármilyen tárgy ami erre alkalmas, igénybe vehető az életmentéshez. |
Nem, mert minden hajón van mentőgyűrű, vagy mentőpatkó. |
Nem mert nem biztonságos, és kicsúszhat a bajbajutott alól. |
|
Igen, szükség esetén bármilyen tárgy ami erre alkalmas, igénybe vehető az életmentéshez. |
| Vízből mentésnél hogyan közelítjük meg a mentendőt álló vízen? |
Széllel szemben, legfeljebb negyed szélben. |
Félszélben. |
Hátszélben, háromnegyed szélben. |
|
Széllel szemben, legfeljebb negyed szélben. |
| Vízből mentésnél hogyan közelítjük meg a mentendőt folyó vízen? |
Hegymenetben. |
Völgymenetben. |
Hegymenetben, vagy völgymenetben szabadon választható. |
|
Hegymenetben. |
| A vízből mentésnél a mentendőt jobb vagy bal oldalról kell megközelíteni? |
Mindegy. |
Jobb. |
Bal. |
|
Mindegy. |
| A vízből mentésnél a mentendőt szél alól, vagy szél felől kell megközelíteni álló vízen? |
Szél alól. |
Szél felől. |
Mindegy. |
|
Szél alól. |
| Vízből mentésnél, milyen sebességgel kell a mentendő mellé érni? |
Nullához közeli sebességgel. |
A hajó manőversebességével. |
Minél gyorsabban. |
|
Nullához közeli sebességgel. |
| Mit kell tennünk amikor a mentendő mellé érünk, ha gépi erővel közelítjük meg? |
A gépet üresbe kell rakni, vagy le kell állítani. |
A gépet előre menetbe kell hagyni. |
A gépet hátramenetbe kell rakni. |
|
A gépet üresbe kell rakni, vagy le kell állítani. |
| Helyes-e a mentendő megközelítése az ábrán látható módon? A nyíl a folyás vagy a sodrás irányát jelöli. |
Igen. |
Nem. |
|
 |
Igen. |
| Helyes-e a mentendő megközelítése az ábrán látható módon? A nyíl a folyás vagy a sodrás irányát jelöli. |
Nem. |
Igen. |
|
 |
Nem. |
| Mit teszünk, ha folyó vízen hegymenetben haladva a hajónkról kiesik valaki, és ezt a hajó vezetőjeként azonnal észleljük? |
Azonnal visszafordulok lehetőleg abba az irányba, amelyik oldalon kiesett a személy. |
Azonnal visszafordulok mindig ellentétes irányba, amerre beesett a személy. |
Egyenesen tovább haladok 2-3 hajóhosszt, majd visszafordulok a mentési manőverhez. |
|
Azonnal visszafordulok lehetőleg abba az irányba, amelyik oldalon kiesett a személy. |
| Mit teszünk, ha folyó vízen völgymenetben haladva a hajónkról kiesik valaki, és ezt a hajó vezetőjeként azonnal észleljük? |
Egyenesen tovább haladok 2-3 hajóhosszt, majd visszafordulok a mentési manőverhez. |
Azonnal visszafordulok lehetőleg abba az irányba, amelyik oldalon kiesett a személy. |
Azonnal visszafordulok mindig ellentétes irányba, amerre beesett a személy. |
|
Egyenesen tovább haladok 2-3 hajóhosszt, majd visszafordulok a mentési manőverhez. |
| Hogyan kell a vízbe esett bajbajutottat kisgéphajóval megközelíteni? |
Széllel és/vagy áramlással szemben, a szél alatti oldalon maradva. |
Széllel és/vagy áramlással szemben, a szél feletti oldalon maradva. |
A legrövidebb időn belül, az mindegy hogyan. |
|
Széllel és/vagy áramlással szemben, a szél alatti oldalon maradva. |
| Milyen veszélyeket rejthet a vízből mentett hajóba történő beemelése? |
Kisebb hajóval, csónakkal végzett mentésnél felborulhatunk. |
A hajó oldalán történő beemelésnél mindig fennáll a borulás veszélye. |
A hajó orránál és faránál történő beemelésnél mindig fennáll a borulás veszélye. |
|
Kisebb hajóval, csónakkal végzett mentésnél felborulhatunk. |
| Milyen veszélyeket rejthet a vízből mentett hajóba történő beemelése? |
Ha háton emeljük be a mentendőt gerincsérülést okozhatunk neki. |
Ha háttal próbáljuk beemelni nem lát minket és megijedhet a mentendő. |
Ha háttal emeljük be a mentendőt vizet nyelhet. |
|
Ha háton emeljük be a mentendőt gerincsérülést okozhatunk neki. |
| Hogyan minimalizálható a hajómotorok környezetterhelése? |
Idejében elvégzett karbantartásokkal, a pontos, szakszerű beállításokkal és a gyár által előírt kenő és üzemanyagok használatával. |
A gyártó által erre a célra javasolt adalékok rendszeres használatával. |
Megfelelő idejű bemelegítéssel, és a benzinkutak extra üzemanyagainak rendszeres használatával. |
|
Idejében elvégzett karbantartásokkal, a pontos, szakszerű beállításokkal és a gyár által előírt kenő és üzemanyagok használatával. |
| Mire kell ügyelni a hajón keletkezett hulladékok eltávolításakor, kezelésekor? |
Semmilyen szennyeződés nem juthat a hajóból vízbe, olajat, veszélyes hulladékot, szennyvizet a parton erre rendszeresített tárolókba kell elhelyezni, üríteni. |
A környezetre nem káros hulladékok a parttól 300 méterre vízbe dobhatóak. |
Tavon semmilyen hulladék nem dobható a vízbe, folyamon az erre vonatkozó külön rendelkezések szerint van lehetőség rá. |
|
Semmilyen szennyeződés nem juthat a hajóból vízbe, olajat, veszélyes hulladékot, szennyvizet a parton erre rendszeresített tárolókba kell elhelyezni, üríteni. |
| Mit szabad a vízbe dobni? |
Semmit. |
Szervetlen anyagokat. |
Bármit ami elsüllyed. |
|
Semmit. |
| Milyen módon kell a hajón a hulladékot gyűjteni? |
Szelektíven, zárható edényben. |
A hajón nem kell hulladékot gyűjteni, a vízbe kell dobni. |
A hulladékot a fedélzeten elhelyezett olajos hordóba kell dobni. |
|
Szelektíven, zárható edényben. |
| Kell-e rögzíteni a hulladék tárolására szolgáló eszközt. |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| A WC-vel felszerelt hajón kell-e lennie szennyvíz tartálynak? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Szabad-e a hajón tartály nélküli WC-t üzemeltetni. |
Nem. |
Igen. |
|
|
Nem. |
| Mi az ami különösen magas károsanyag-kibocsátáshoz vezet és éppen ezért elkerülendő? |
Magas olaj arány a keverék benzinben. |
Alacsony olaj arány a keverék benzinben. |
|
|
Magas olaj arány a keverék benzinben. |
| Mi az ami különösen magas károsanyag-kibocsátáshoz vezet és éppen ezért elkerülendő? |
Levegőben szegény benzin levegő keverék. |
Levegőben gazdag benzin levegő keverék. |
|
|
Levegőben szegény benzin levegő keverék. |
| Mit kell tenni, ha tankoláskor üzemanyag kerül a vízbe? |
Értesíteni kell a vízirendészetet (107, 112). |
Ultrát kell rászórni. |
Nem kell tenni semmit. |
|
Értesíteni kell a vízirendészetet (107, 112). |
| Mit kell tenni, ha tankoláskor üzemanyag kerül a vízbe? |
Értesíteni kell a katasztrófavédelmet (105, 112). |
Ultrát kell rászórni. |
Nem kell tenni semmit. |
|
Értesíteni kell a katasztrófavédelmet (105, 112). |
| Mit kell tenni, ha tankoláskor üzemanyag kerül a vízbe? |
Értesíteni kell a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot. |
Ultrát kell rászórni. |
Nem kell tenni semmit. |
|
Értesíteni kell a területileg illetékes vízügyi igazgatóságot. |
| Hol kell elhelyezni kabinos hajóban a kézi tűzoltó készüléket? |
A kabin bejárat mellett |
Az orrban |
A géptérben, a motor mellett. |
|
A kabin bejárat mellett |
| Hol kell tárolni egy gázpalackot a hajón? |
A lakótértől elkülönített, jól szellőző, naptól, sugárzó hőtől védett zárt helyen. |
A kézi tűzoltó készülékre kell ezeket rakni. |
Kizárólag a vízvonal alatt szabad tárolni. |
|
A lakótértől elkülönített, jól szellőző, naptól, sugárzó hőtől védett zárt helyen. |
| Mire vezethető vissza legtöbbször a tüzek keletkezése? |
Felelőtlenség. |
Környezeti hatás. |
Globalizáció. |
|
Felelőtlenség. |
| Milyen módon kell a hajón a tűzveszélyes anyagokat tárolni? |
A lakótértől elkülönített, jól szellőző, naptól, sugárzó hőtől védett zárt helyen. |
A kézi tűzoltó készülékre kell ezeket rakni. |
Kizárólag a vízvonal alatt szabad tárolni. |
|
A lakótértől elkülönített, jól szellőző, naptól, sugárzó hőtől védett zárt helyen. |
| Miben szabad üzemanyagot tárolni? |
Az erre a célra rendszeresített minőségi tanúsítvánnyal rendelkező eszközben. |
Akármiben, de rá kell írni, hogy mi van benne. |
Akármiben, de egy edényben mindig csak egy fajta üzemanyagtípust szabad tárolni. |
|
Az erre a célra rendszeresített minőségi tanúsítvánnyal rendelkező eszközben. |
| Hogyan kell ellenőrizni összeszerelés után a PB palack tömítettségét. |
Szivárgás ellenőrző spray-vel. |
Gyufával. |
Kóccal. |
|
Szivárgás ellenőrző spray-vel. |
| Milyen típusú tüzek oltására alkalmas a porral oltó készülék? |
A,B,C típusúakra és elektromos tüzekre 1000 V feszültségig. |
A, B, C,típusokra és minden elektromos tűz oltására. |
A,B,C,D típusú tüzekre. |
|
A,B,C típusúakra és elektromos tüzekre 1000 V feszültségig. |
| Téli tárolás idejére hogyan kell eljárni a poroltóval? |
Nincs vele tennivaló, marad a helyén. |
Ki kell venni a hajóból, fagymentes és száraz helyiségben tárolni a téli állás alatt. |
Ki kell venni, mert a kikötő személyzet intézkedik az esedékes felülvizsgálatáról. |
|
Nincs vele tennivaló, marad a helyén. |
| Elektromos tüzek oltására használható e az A,B,C kategóriájú tüzek oltására alkalmas készülék? |
Igen, 1000 Volt feszültségig. |
Nem. |
Igen, nincs feszültség korlátozás, mert az oltóanyag nem vezeti az áramot. |
|
Igen, 1000 Volt feszültségig. |
| Mi a hatásmechanizmusa a porral oltásnak? |
Az oltóanyag elzárja a levegőtől az égő anyagot, valamint magas hő hatására széndioxid szabadul fel. |
Az oltóanyag magas hő hatására folyadékká alakul, és lefedi, valamint lehűti a tüzet. |
Az oltóanyag gőzzé alakul a magas hő hatására, és elfolytja, valamint lehűti a tüzet. |
|
Az oltóanyag elzárja a levegőtől az égő anyagot, valamint magas hő hatására széndioxid szabadul fel. |
| Hol kell a kézi tűzoltó készüléket elhelyezni? |
A tűzveszélyes helyek közelében. |
A menekülési útban. |
A légkamrában. |
|
A tűzveszélyes helyek közelében. |
| Hol kell a kézi tűzoltó készüléket elhelyezni? |
Könnyen hozzáférhető helyen. |
A menekülési útban. |
A légkamrában. |
|
Könnyen hozzáférhető helyen. |
| Hogyan kell a kézi tűzoltó készüléket elhelyezni? |
Könnyen oldható rögzítéssel. |
Lopásvédelemmel ellátott fix rögzítéssel. |
Nem szabad rögzíteni. |
|
Könnyen oldható rögzítéssel. |
| Milyen veszélye van a szén-dioxiddal oltó készüléknek? |
A gáz alulról tölti ki a teret, így fulladásveszélyt okozhat. |
Előfordulhat, hogy nem jön ki belőle az oltópor. |
Nincs veszélye, ez a legbiztonságosabb oltókészülék. |
|
A gáz alulról tölti ki a teret, így fulladásveszélyt okozhat. |
| Mi az első lépés, ha tűz üt ki a hajón? |
A hajóban tartózkodó személyek kimentése. |
A gázpalack, benzinkanna eltávolítása a hajóról. |
A tűzoltók értesítése. |
|
A hajóban tartózkodó személyek kimentése. |
| Mi az az égési háromszög? |
A levegő, a hő és az éghető anyag hármasa, amelynek egyidejű jelenléte az égés alapfeltétele. |
A levegő, a tűz és az éghető anyag hármasa, amelynek egyidejű jelenléte az égés alapfeltétele. |
A levegő, a hő és a tűz hármasa, amelynek egyidejű jelenléte az égés alapfeltétele. |
|
A levegő, a hő és az éghető anyag hármasa, amelynek egyidejű jelenléte az égés alapfeltétele. |
| Elegendő e a tűz eloltásához ha az égési háromszögnek csak az egyik tényezőjét vonjuk el? |
Igen. |
Igen, de csak elméletben. |
Nem. |
|
Igen. |
| Mi jellemző a kompozit műgyanta égésére? |
Heves gázképződés, sűrű fekete, mérgező füst formájában. |
Mérsékelt gázképződés mellett az anyag leginkább parázslik. |
Heves gázképződés mellett az anyag leginkább parázslik. |
|
Heves gázképződés, sűrű fekete, mérgező füst formájában. |
| Hány alapfeltétele van az égésnek? |
3. |
1. |
5. |
|
3. |
| Az égés alapfeltételei közül mennyit kell minimálisan megszüntetni, hogy a tűz elaludjon? |
1. |
3. |
2. |
|
1. |
| Honnan tudható meg a tűzoltó készülék lejárati időpontja? |
A készüléken hitelesítéskor felragasztható matricán feltüntetik. |
Az interneten kell megnézni. |
A tűzoltóság diszpécserét kell megkérdezni a 105-ös számon. |
|
A készüléken hitelesítéskor felragasztható matricán feltüntetik. |
| Honnan tudható meg, hogy milyen tüzek oltására alkalmas tűzoltó készülékünk? |
A készüléken feltüntetett piktogramokból, és betűjelzésekből. |
Az interneten kell megnézni. |
A tűzoltóság diszpécserét kell megkérdezni a 105-ös számon. |
|
A készüléken feltüntetett piktogramokból, és betűjelzésekből. |
| Kell-e a tűzoltóságot értesíteni, ha sikerült a tüzet eloltani? |
Igen. |
Nem. |
|
|
Igen. |
| Milyen számon kell a tűzoltóságot értesíteni? |
105, vagy 112. |
104, vagy 112. |
107, vagy 112. |
|
105, vagy 112. |
| A tűz melyik részét kell célozni a kézi tűzoltó készülékkel? |
A felénk eső részét. |
A közepét. |
A tőlünk távolabbi felét. |
|
A felénk eső részét. |
| Melyik állítás jellemző a viharjelzésre az alábbiak közül? |
Villogó fénnyel figyelmeztetnek a veszélyre. |
Piros és sárga rakétával figyelmeztetnek a veszélyre. |
Három tónusú hangjelzéssel figyelmeztetnek a veszélyre. |
|
Villogó fénnyel figyelmeztetnek a veszélyre. |