A kezdetek

Nincs még egy olyan ága a motorsportnak, amely nagyobb feszültséget teremtene a nézõkben és a versenyzõkben, mint a gyorsulási verseny. Mindössze 402 méter a nyílegyenes pálya hossza, mait a párosával induló versenyzõk néhány másodperc alatt végigfutnak. A villámgyorsan startoló és a pályán folyamatosan gyorsuló motorok látványa vonzza a tekintetet, egészen a célig, ahol már jóval 200 km/h feletti sebességgel haladnak át.

Gyorsulási versenyeket már a harmincas években is rendeztek Európában, melyeken a versenyzõk idõmérés mellett egyenként indultak. Népszerû azonban a sportág amerikai változata lett, ami az ottani széles sugárutakon született az ötvenes években és dragster néven terjedt el. A dragster szabályai egyszerûek: aki az induló párosból hamarabb ér célba, az jut a következõ fordulóba. Így végül csak a két legjobb versenyzõ marad a döntõ futamra.

Bár a motorsportok közül a legfiatalabb, dinamikus fejlõdésére jellemzõ, hogy a 240 km/h-s sebesség a célban már az amatõr versenyeken is megszokott dolog, a top fuel kategóriában, ahol a teljesítmény meghaladja a 400 lóerõt, négyszáz km-es sebesség a jelenlegi határ. Ez a sebesség már elég arra, hogy a negyed mérföldes távot (402 m) közel hét másodperc alatt száguldja végig a motor, és mindezt állórajttal!

Aki látott már két motorost, akik a keresztezõdésben feszülten figyelik, hogy mikor vált a lámpa, már tudhatja, honnan származik a dragster. Meg is maradt sokáig illegális utcai sportnak. Mint szerte a világon, kezdetben Magyarországon is a motorosok rendeztek maguknak "fekete" versenyeket, melyeknek nagyon sokszor egy-egy rendõrautó megjelenése vetett véget.

Szegeden és környékén a motorosok az algyõi olajmezõn találtak maguknak olyan utakat, melyek alkalmasaok voltak gyorsulási versenyekre. Néptelen környéken, általában senkitõl sem zavartatva rendezteék zártkörû versenyeiket, amelyekrõl csak a beavatottak tudtak.Az elsõ fekete versenyt 1991 õszén tartották, majd a következõ években egyre többet. 1993 nyarára már a nem motorosok körében is híre ment a megmozdulásoknak, és egyre több érdeklõdõt vonzott. A résztvevõk igényelték egy olyan verseny megrendezését, ahol a biztonsági követelmények a megsokasodott jelenlevõkhöz vannak igazítva és nem kell a hatóság közbelépésétõl tartani. Így került sor 1994 tavaszán az elsõ, engedélyezett dragsterversenyre Szegeden.

A szegedi gyorsulási versenyek továbbra is az utcai motorosok viadalai. A fekete versenyek hagyományait viszik tovább, hoszen ugyanaz a helyszín, és a verseny elõtti rakparti gyülekezés, a motoros felvonulás is a korábbi években megszokott módon történik. Az egyre emelkedõ nézõszám azt mutatja, hogy a szegediek megszerették és igénylik a további versenyeket. Talán sikerül egy speciális szegedi hagyományt teremteni ezzel a versenysorozattal.